Koreában jártam 4. A múlt megidézése: Királyi palota, Suwon

Fogadjátok szeretettel Mikaz koreai élménybeszámolójának negyedik részét! 

4. A múlt megidézése: Királyi palota, Suwon

„Ha van világegyetem, van nap is, ha van nép, van uralkodója is.” 

(koreai közmondás)

I. Az uralkodók élete:

Kjangbokkung: A Csoszon-dinasztia első palotája (kung = palota).

Taejo király (1392-1398), a korábbi Lee Sung Gye tábornok, a Csoszon-dinasztia első királya. Hivatalosan 1392-ben hozta létre királyságát, Hanszong (Szöul) központtal. A város köré védőfalat emeltek erős városkapukkal, s ő építtette az első királyi palotát 1395-ben. (The Great Seer c. sorozat)
A palota elpusztult az Imjin-háború idején (1592-98.)  A királyi udvar átköltözött a Chándak palotába. A Kjangbokkung romokban maradt a következő három évszázadban. 1867-ben Daewongun régensherceg idején újították fel. Újra itt élt a királyi család. De a királyné elleni merénylet (1895) után a férje, a későbbi Kodzsong császár elhagyta a palotát, soha nem tért vissza. (Jejoongwon c. sorozat)

Az Északi kapun mentünk be, így nem keveredtünk a többi turistacsoporttal. Ez a kapu éppen szemben van a Kék Házzal. 

A Kék Ház: A dél-koreai köztársasági elnök rezidenciája

Északi kapu

Teapavilon: lótusztavacskán álló kétszintes, hatszögletű pavilon. A hozzá vezető hidat a koreai háború (1953) után rekonstruálták. 

Teapavilon, háttérben a Bugak hegy

Kjánghvéru pavilon: Királyi ünnepségek, külföldi követek fogadásának helyszíne volt. Mesterséges szigeten áll 48 gránittömbön egy téglalap alakú tóban, amely 128 méter hosszú és 113 m széles. Az első 1412-ben épült, a japán invázió során leégett 1592-ben. A jelenlegi épületet 1867-ben állították.

Kjánghvéru pavilon

Királyi trónterem: A Kündzsangdzsan a palota legrangosabb épülete, ahol a király a hivatalos meghallgatásokat tartotta. Nevének jelentése: „A szorgalom segíti a kormányzást”.

A trónterem

A trón

A trónterem ácsolata

Az egyes épületek fontosságát nemcsak a méretük és díszítettségük jelképezte, hanem a tető négy sarokívén látható mitológiai állatok száma is. A figurák száma mindig páratlan. A 11 már nagyon fontos épületre utal. A szobrok szerepe, hogy távol tartsák az ártó szellemeket és a tüzet.

Mitológiai szobrocskák a tető sarokívén

Nem véletlenül féltek a tűztől. Szinte az egész város fából épült. A házakban, így a királyi palotában is ondol rendszerű fűtés volt. Ez egy vízszintes füstcsatorna elvén működő padlófűtés, melynek kivezetése egy, az épület mellett álló külön kémény. A királyné lakosztálya mellett a narancssárga téglával és mintákkal díszített hatszögletű kémények női jelképeket hordoznak.

Egy kémény a királyné kertjében

Koreai Nemzeti Néprajzi Múzeum: A palotán belül egy pagodaszerű modern épületben található.

A múzeum bejárata

Három fő téma köré csoportosították a múzeum anyagát: történelem, életmód, hagyományok. Rendkívül látványos, igényes és gazdag. Általában minden múzeumban lemaradok a csoporttól, nem tudok betelni a látvánnyal. Itt is így jártam, kevés az idő. Kárpótlásul az utolsó percekben vettem egy képes összefoglalót. De sajnos csak kínai nyelvű kiadvány volt. Vicces, mert még a hangult sem tudom elolvasni, mit kezdjek a kínaival. De a képek magukért beszélnek.

Történelmi emlékek:

Az első nemzeti zászló

Dél-Korea zászlaja ma is a japán megszállás idején kialakított Tegukki. Eredete az ősi jin-jang szimbólum: a felső piros rész a pozitív kozmikus erőt, a jangot, az alsó kék rész pedig a negatív kozmikus erőt, a jint jelképezi. A kört minden sarokból egy-egy trigram veszi körbe. Minden egyes trigram a négy őselemet: a levegőt, a földet, a tüzet, és a vizet szimbolizálja.

Életciklusok hagyományai:

esküvői szertartás

Életmód, gazdálkodás, kultúra: 

tradicionális hangszerek

Kvanghvamun kapu:
A főkapu nevének jelentése: „Megvilágosodás vezesse a népet”.
Az egész palotát ettől a kaputól kiinduló fal övezi. A palotával egy időben, 1395-ben épült. Az épületegyüttes elhelyezkedése a fengsuj hagyományait követi. Északon a Bugak hegy, délen a Han folyó. Az 1592 japán invázió idején ez a kapu is leégett, és romokban hevert több mint 250 évig. A palotával együtt építették újjá 1867-ben. 1926-ig állt, amikor a japánok elbontották, és átköltöztették délkeletre. A kapu eredeti helye előtt építették fel a japán főkormányzóság palotáját, így kitakarták a koreai függetlenséget jelképező királyi palotát. A kapu faszerkezete a koreai háború idején teljesen megsemmisült.
1963-ban Pak Csong-hi elnök alatt betonból újjáépítették, maga az elnök írta fel hangul betűkkel a kapu feliratát. 2006 és 2010 között teljesen felújították, történelmileg pontosan rekonstruálták a faszerkezetet is. Visszaköltöztették az eredeti helyére, így ismét a palota fő északi-déli tengelyébe került. A kapu felirata ismét az eredeti hanja betűkkel szerepel, ahogy 1395-ben is. A japán főkormányzóság épületét 1995-ben robbantották fel.

A kapu (wikipédia fotó)

Őrségváltás: Naponta 14 órakor kezdődik a Deoksu palota előtt. Ez az épület a Kjanbok palotától délre, a városházával átellenben található. Itt éltek Korea utolsó uralkodói 1897-től: Kodzsong császár és a fia Sundzsong császár is. Érdekesség: 1898 szeptemberében a japánoknak tulajdonított „kávémérgezési összeesküvést” sikerült élve megúsznia mind a hercegnek, mind pedig az apjának, de a trónörökös maradandó károsodásokat szenvedett, és ennek következtében impotenssé vált, ami a dinasztiára nagy csapást jelentett, hiszen csak törvényes utódok örökölhették a trónt.
(Gabi című mozifilm, 2012. Főszereplő: Jo Jin-mo)

A régi és az új városháza

A főkapu felirata: „Leginkább respektált urak bejárata”. Az őrségváltás az udvari zenekar hangszeres bevonulásával kezdődött. Kb. 20 percig tartó színes előadás, aminek a végén lehetett fotózni a szereplőkkel.

A ceremónia kezdete

A kulcsok átadása

Történelem a mai épületek között

II. A nép élete

Suwon–Jongin skanzen: Suwon Szöultól 40 km-re délre fekszik. Legismertebb látványossága a Hvászang-erőd, melyet Jeongjo király (Yi San) építtetett 1794-97 között. Sajnos ezt idő hiányában nem néztük meg, tovább utaztunk a jongini skanzenbe. Valóságos élő falu benyomását kelti a 243 hektáros területen fekvő múzeum. 260 épület a legegyszerűbb parasztházaktól a gazdag urak portájáig. A falubíró háza, mögötte a börtön:

Főbíró hivatala

A rabok

Több tucat működő műhely:

Kovácsműhely

Egy módosabb paraszt házának udvara

Korabeli ruhába öltözött emberek.

Életkép a falun

Élő állatok, művelt kertek, patak, többféle középkori híddal:

A patak

Falusi konyha

Egyszerű parasztház, ondol kémények

Előkelő úr családja

Hagyományőrző bemutatók: néptánc, lovasbemutató, falusi menyegző, kötéltáncosok, sámánok.

Népi tánc

Kötéltáncos

Kipróbálhatjuk a középkori játékokat (célba dobás óriási vesszővel).

Középkori játékok

Betérhetünk a falusi kocsmába, felöltözhetünk korhű ruhákba. Az élet nagyon mozgalmas. Több filmet is forgattak itt, s ma is gyakran van filmforgatás a falu területén.

Jang Geum itt találta meg a jó szójapaszta titkát

Következik: 5. Vallások együttélése, Buddha születésnapja – lámpás felvonulás
Előzmény: 3. Cheonggyecheon: Patak és toronyházak