KAJAGÜM EGYÜTTESBEN JÁTSZOM
2015. szeptember 1. kedd, 18:30 - 20:00 A középhaladó kurzus első órája
A nyári 5 hetes intenzív kurzus augusztus közepén véget ért, de szerencsére szeptember elején máris folytathattam a tanulást a középhaladó tanfolyamon. Viszonylag korán megtudtuk, hogy a hónap végén lesz egy meghallgatás, ami alapján be lehet majd kerülni a hazai
Mindeule (ejtsd "mindülle", jelentése: pitypang) nevű kajagüm együttesbe, ami november 3-án együtt fog játszani Dél-Koreából érkezett zenészekkel. A szeptember 23-i meghallgatás anyaga a
Hollo Arirang volt. A sikeres felvételiről másnap ilyen szép értesítést kaptam e-mailben:
Innentől kezdve már nemcsak a kedd esti középhaladó csoportba jártam, hanem a szerdai haladóba is. Szépen haladtunk azzal az 5 dallal
(Tavaszi szél, Két szál pünkösdrózsa, Hollo Arirang, Miryang Arirang, Jindo Arirang), amivel a hangversenyre készültünk. Október 21-én, a koncert előtt két héttel azonban hideg zuhanyként ért minket a hír, hogy az öt darabból négyet más hangnemben kell majd eljátszani. Aki tanult zenét, az tudja, hogy egyáltalán nem könnyű a transzponálás, amikor az ember fejében már rögzültek az ABC-s hangok, az ujjaiban pedig a megfelelő húrok. Nem csoda, hogy kemény két hét elé néztünk, innentől kezdve 3 órás próbák zajlottak. Ráadásul kiderült, hogy okt. 29-én lesz a Koreai Kulturális Központban egy zárt körű rendezvény, amin szintén fogunk szerepelni. Addigra tehát újra kellett tanulnunk a darabokat, természetesen úgy, hogy kotta nélkül el tudjuk azokat játszani.
Október 27. kedd, 16:00 - 18:00 Ruhapróba és fotózás
A fellépőruhát magunk választhattuk ki azok közül az új ruhák közül, amik az idei őszi Koreai Kulturális Fesztiválon megrendezett divatbemutatóhoz készültek. Az alábbi képeken jól látszik, hogy milyen gyönyörű népviseletekben feszítettünk. (Én bordó felsőt viselek.) A jobb oldalon ülő hölgy egyébként nem az oktatónk, hanem egy itt élő kínai anyuka. Berakom az oktatónk,
Kim Ye-ji fotóját is, ami a KKK honlapján található.
Mindeulae

Október 29. csütörtök, 10:00 Fellépés a Koreai Kulturális Központban
Zárt körű rendezvény volt, annyit tudok csak róla, hogy a Taekwondo Szövetség írt alá valamilyen szerződést, és ebből az alkalomból léptünk fel. Sajnáltam, hogy az előző ruhapróbán nem gyakoroltunk a hangszerrel együtt, mert egész más érzés ölbe venni egy merevített alsószoknyás hanbokban, mint egy sima nadrágban. A szereplés előtt szerencsére volt módunk kipróbálni mindezt a leüléssel és a felállással egyetemben. A hangszert először elhelyezzük a földön az előre odakészített díszpárna elé, amin ülni fogunk. Utána a színes, bő ruha széleit hátul széthúzzuk, megemeljük, és csak az alsószoknyára ülünk le, hogy a színes anyagot szépen elrendezhessük magunk körül. A felállás bonyolultabb, mert azt a hangszerrel a kezünkben kell elvégezni. Közben ügyelni kell arra, hogy az ember nehogy az alsóruhára lépjen, mert akkor fennáll az esélye annak, hogy orra bukik. Volt tehát miért izgulnom, de szerencsére rendben lezajlott minden. Öten játszottunk kajagümön (az együttesből kettőnknek ez volt az első ilyen jellegű szereplése), Ye-ji pedig dzsanggun (homokóra alakú nagydob) kísért bennünket. A nov. 3-i koncertre szánt öt dalt adtuk elő némi változtatással. Itt ugyanis furcsán hangzottak volna a szünetek, amik alatt a dél-koreai együttes játszik, vagy éppen szólózik közülük valaki, illetve azok a részek, amelyekben csak kíséretként pengetünk. A fellépés után kaptunk ajándékba egy szép legyezőt, és meghívtak minket egy közeli étterembe ebédelni, ahol az is kiderült, hogy fellépti díjat is fogunk kapni.
A fellépésre várva
Koncert közben
Október 31. szombat, 9:30 - 12:00 Hangszeres próba
Most már elég megbízhatóan a fejünkben és a kezünkben vannak a dalok, ezért Ye-ji egyesével is foglalkozott velünk, hogy a technikánkon csiszoljon egy kicsit. Nem egyszerűek a különféle vibrálások és hanglefogások, úgyhogy van még jócskán mit finomítani. A próba után lehetőséget kaptunk arra, hogy hazavigyük a hangszert a hétvégére. Többen megbámulták a buszon és a metrón, mert bár tokban van, a mérete elég tekintélyes (másfél méter hosszú). Itthon kihasználtam ezt a rendkívüli alkalmat, és a férjem segítségével
felvettem egy kis ízelítőt az 5 darabból,
a következő megás linkeken meghallgathatók:
Tavaszi szél
Két szál pünkösdrózsa
Hollo Arirang
Miryang Arirang
Jindo Arirang
November 2. hétfő, 16:00 - 18:00 Próba a Dél-Koreából érkezett
Poongryu Bangjoongjiak együttessel a Koreai Kulturális Központban
Poongryu Bangjoongjiak
Kedvesen fogadtak minket a profi zenészek, a vezetőjük még egy kis köszöntő beszédet is mondott nekünk. Háromszor játszottuk el velük az öt darabot, ami egyébként egy 8 perces zenei anyaggá van összefűzve. A hangzást tekintve nagy meglepetés nem ért bennünket, mert az általuk játszott zenei anyagot előzőleg megkaptuk egy fájlban, így otthon volt lehetőségünk többször meghallgatni, illetve az órákon is gyakorolhattunk rá. A következő hangszereket láttam náluk: kajagüm
(gayageum), komungó
(geomungo), adzseng
(ajaeng), piri, degüm
(daegeum), hegüm
(haegeum) és dzsanggu
(janggu). A piri jellegzetes, éles hangot adó bambuszfurulya (a hangja inkább egy sípra emlékeztet), a degüm egy bambuszfuvola, a hegüm olyan két húros, vonóval megszólaltatott hangszer, amit függőlegesen tartanak (bizonyára sokan emlékeznek rá a
Dong Yi c. sorozatból), a dzsanggu pedig egy homokóra alakú nagydob. A komungó és az adzseng kinézetben hasonlít a kajagümre, de amíg a 12 húros kajagümöt kézzel pengetik, addig a 6 húros komungót bambuszpálcával ütögetik, a 8 húros adzsenget pedig vonóval szólaltatják meg.
Kajagüm (illusztráció)
Komungó (illusztráció)
Adzseng (illusztráció)

Ennek a három hangszernek a különlegességét szerintem a balkezes technika adja. A jobbkezes pengetés, pálcával ütögetés, illetve vonóval megszólaltatás mellett ugyanis a bal kéznek mindegyiknél fontos szerepe van, mert az adott húrt lenyomva ezzel lehet a hangot vibrálni vagy módosítani. Vannak olyan hangok, amelyek alapesetben egyszerű pengetéssel meg sem szólaltathatók (a kajagümön ilyen például az "f"), de ha az "e" húrt bal kézzel lenyomjuk, akkor már kicsalogathatjuk a hangszerből. A Két szál pünkösdrózsa kezdetű népdalban szintén a bal kézzel érjük el azt, hogy a "h" húron "cisz", az "e" húron pedig "fisz" is hallható legyen. Az azonban egyáltalán nem mindegy, hogy milyen erővel, mennyire mélyen és milyen hosszú ideig nyomjuk le a bal kézzel a húrt, mert ezáltal változik a hang minősége. A hang különböző vibrálására sokféle technika van, mi egyelőre hármat tanultunk, és a fenti felvételeken is jól látható, hogy a bal kézzel jobbára csak annyit teszek, hogy próbálom követni a húrokon való jobbkezes pengetést. Ez azért fontos, hogy adott esetben (amikor vibrálni vagy módosítani kell a hangon) jó helyen legyen a bal kéz.
November 3. kedd, 19:30 - 21:00 Hangverseny a Hagyományok Házában
Elérkezett a várva várt koncert napja. A főpróbára már 2 órára a KKK-ba kellett menni. Az elején rögtön kaptunk a vendégegyüttes vezetőjétől egy kis ajándékot, egy különleges eljárással készült papírzsebkendőt, ami teljesen olyan, mintha valamilyen szövetből lenne. A főpróba kb. fél 5-ig tartott, utána a fellépőruhát és a hangszert magunkhoz véve különbusszal mentünk az est helyszínére. A Hagyományok Háza színpadán újabb próbák következtek, elősorban mikrofonpróba, illetve a be- és kivonulás, valamint a meghajlás gyakorlása. Nem könnyű ezekben a hosszú ruhákban menni (miközben a padlón levő zsinórokra is ügyelni kellett), rajtam például a két réteg színes ruha alatt egy abroncsos alsószoknya is volt. Fél 7 körül kaptunk koreai vacsorát, majd elvonultunk az öltözőbe.
A hangversenyt alapvetően a 2004-ben alapított Poongryu Bangjoongjiak nevű, koreai hagyományos zenét játszó zenekar adta, de szerepelt még a magyar tagokból álló Mugunghwa táncegyüttes, amit a Dong Nam Poong zenekar kísért, a mi Mindeulae együttesünk pedig a 6. műsorszámban képviseltette magát 7 fővel.
Pillanatképek a koncertről
A műsor a következő volt:
1. Cheonnyeonmanse – udvari zene
2. Cheongseonggok – daegeum szóló
3. Sinbaennorae - (Halászdal) – népzene
4. Bukchum (Dobtánc) – koreai tánc
5. Sanjo Hapju – népzene
6. Magyar-koreai népdalfeldolgozások
7. Samulnori – dobokon előadott mű
Hatalmas élmény volt részt venni ebben a produkcióban, és nagyon hálás vagyok, hogy a hangszerrel mindössze néhány hónapja ismerkedő játékosként lehetőséget kaptunk arra, hogy ilyen profikkal együtt zenélhessünk.
Valószínűleg ez a koncert is fel fog kerülni néhány nap múlva a KKK YouTube-csatornájára. (Utólag majd berakom a linket, ha észreveszem.)
Közös képek a fellépőkről
November 10. kedd, 18:00
Szereplés a Koreai Filmfesztivál megnyitó ünnepségén, Budapest, Uránia Mozi
Erre a fellépésre a repertoár egy újabb dallal, a kétszólamú
Amazing Grace kezdetű himnusszal bővült, amivel egyébként a nyári kurzus végén már foglalkoztunk (a 9. alkalom anyagában írtam róla). 1 órakor kezdődött a próba a KKK-ban, ahol kiderült, hogy Yeji végül nem dobon fog minket kísérni (pedig így látványosabb lett volna), hanem ő is kajagümön játszik majd, valamint az is, hogy le kell rövidítenünk a műsort, úgyhogy megbeszéltük, hogy a két magyar népdal kivételével mindent csak egy versszakkal fogunk előadni. Nem tudom, hogy mi volt az oka, de ezen a szereplésen csak 4 ember vehetett részt, amit igazán sajnálok, mert hangulatosabb, amikor több hangszer szól egyszerre. A próba után bepakoltuk a kosztümöket és a hangszereket egy kisbuszba, mi pedig busszal (BKV) mentünk az Uránia Moziba. 1/4 5 körül volt a mikrofonpróba, addig át kellett öltöznünk, és a lányoknak is el kellett készíteniük a frizurájukat, ami elég időigényes dolog. Egy héttel ezelőtt a Hagyományok Házában álló mikrofonok voltak a hangszerek előtt, most viszont kézbe vehető mikrofonokat adtak, amiket nekünk kellett a kajagüm alá helyeznünk a szoknyarészre, és emlékeznünk kellett arra, hogy a szereplés végén rakjuk oldalra, különben legurult volna a ruhánkról, miközben felállunk. Ezután visszamentünk az öltözőbe, ahol már várt minket a vacsora: hínárleves és kimbap. Minden nagyon finom volt.
A Koreai Filmfesztivál plakátja
6 órakor kezdődött a megnyitó ünnepség. Ha jól tudom, akkor a mozi vezetőségéből beszélt valaki, illetve a koreai nagykövet is felszólalt. Ezután jöttünk mi. A műsor alapvetően jól sikerült, csak az zavart, hogy a második felétől állandóan le akart csúszni a lábamról a hangszer. Említettem már korábban, hogy egy merevített, bő alsószoknya és két réteg színes ruha van rajtam a kis felső alatt. Ez azért van így, mert a fehér alsóruhába (ami egyberuha, tehát nem csak szoknya) nem férek bele (bár megjegyzem, hogy a vékony lányokon is feszül a mellrész). Amikor leülök, akkor a merevítéstől az egész megemelkedik, le kell tehát nyomkodnom, hogy egyáltalán a hangszerhez férjek. Nem akartam azonban nagyon húzni az időt a ruha rendezgetésével, pedig lehet, hogy jobb lett volna.
A fellépésen
Utánunk a
Mugunghwa táncegyüttes következett. A filmvetítésre is ott maradtam, mert kíváncsi voltam a
Pirates (Kalózok) c. filmre. Meglepődtem, mert nem gondoltam, hogy ilyen lökött lesz, de végső soron jól szórakoztam.
A filmfesztiválról a
koreai állami tévé is beszámolt.
Holnap, tehát nov. 11-én Yeji két másik taggal szerepel
Debrecenben,
pénteken pedig
Szegeden 4 fő fogja képviselni a csapatot, de én ezekre a
fellépésekre nem jelentkeztem.
November 13. péntek, 18:30
Szereplés a Koreai Filmfesztivál megnyitóján, Szeged, Belvárosi Mozi
Az együttesből 4-en léptek fel, dobon Ye-ji, az oktatónk kísérte őket.
Itt megtekinthető a műsor.
November 29. vasárnap, 13:45-14:00
Fellépés a Diplomata Vásáron, InterContinental Budapest
Fél 1-kor volt a találkozó a szálloda bejáratánál. Egy óránk volt a készülődésre, mert fél 2-kor már a színpad mellett kellett lennünk. Kis kavarodással indult a dolog, mert kiderült, hogy az alsószoknyámat előzőleg nem pakolták be a kosztümökkel és a hangszerekkel együtt a KKK-nál. A két színes ruhámnak elég átlátszó az anyaga, úgyhogy kénytelen voltam magamon hagyni a fekete nadrágot a kosztüm alatt. A szereplés jól sikerült, öten kajagümöztünk, csak azt sajnáltam, hogy akkora volt az alapzaj, hogy nem sokat hallhattak a játékunkból. Kétszólamú darabok adtak keretet a műsorunknak. Az Amazing Grace kezdetű himnusszal kezdtünk és egy Ariranggal zártunk. E kettő között volt a Tavaszi szél, a Két szál pünkösdrózsa, a Hollo Arirang, a Miryang Arirang és a Jindo Arirang. Yeji dzsanggun (homokóra alakú dob) kísért minket.
A fellépésünk után egy kicsit szétnéztem ezen a jótékonysági vásáron, és némi hezitálás után a vietnámi stand tavaszi tekercseit kóstoltam meg.
http://www.xpatloop.com/news/diplomatic_fair_intercontinental_budapest_29_november
December 9. szerda, 17:00-21:00
Évzáró buli a Koreai Kulturális Központban
Erre az összejövetelre azok mehettek el,
akik szeptember óta részt vettek a KKK valamelyik tanfolyamán. A
belépőjegy 500 Ft-ba került, ami egyben tombola is volt. 3 órára kellett
a helyszínre mennünk, ahol először a színpadon próbáltunk, majd
felvettük a fellépőruhát. Az átöltözés kicsit regényes volt, mivel egy
öltöző jutott az összes fellépőnek. A műsort a mi együttesünk nyitotta
meg fél 6-kor. Öten játszottunk kajagümön, Yeji dobon kísért minket. A
Stille Nacht és az Auld Lang Syne című karácsonyi dalokkal indítottunk,
majd 2 darab kétszólamú művet adtunk elő; az egyik az Amazing Grace
kezdetű himnusz, a másik az Arirang c. koreai népdal volt. Zárásként a
gyorsabb tempójú Jindo Arirang és a Miryang Arirang csendült fel. Ezután
az egyik társunk szólót adott elő. Utánunk a tradicionális tánckurzusra
járók mutattak be néhány táncot, majd taekwondo bemutatók, végül K-pop
táncos produkciók következtek.
Mindeulae kajagüm együttes
Koreai tradicionális tánc
Taekwondo
K-pop

5
órától indultak az egyéb programok:
kalligráfia (saját név leírása
kalligráfiával),
festő szakkör,
koreai filmklub (együttes filmnézés),
foltvarró műhely (szerencsehozó tasak elkészítése),
baduk klub (koreai
társasjáték),
koreai hagyományos zene (a kajagüm és a dob
kipróbálása). Ezeken a helyeken pecséteket lehetett kapni, 5 pecsét
összegyűjtéséért ajándék járt.
6 órától enni- és innivalóval is
megvendégelték a résztvevőket, először tepertős pogácsa volt terítéken,
majd koreai ételek jöttek:
kimbap (hínárba tekert gőzölt fehér rizs apró
zöldségdarabokkal),
csapcshe (édesburgonyából készült
üvegtésztával kevert sült zöldség) és
bulgogi (grillezett pácolt
marhahús). Az asztalnál nagy volt a tolongás, de szerintem senki sem
maradt éhkoppon, mert bőséges volt a kínálat. A kimbap nagy kedvencem,
bulgogit pedig már másodjára kóstoltam, mert a Hagyományok
Házában tartott koncert előtt is ilyet ettem, a csapcshe íze viszont
újdonság volt a számomra, de mondanom sem kell, hogy mennyire örültem
neki. Akik követik a jelenleg fordított sorozatomat, a
Hwajung c. doramát, azoknak ismerős lehet ennek az ételnek a neve, ugyanis
Gwanghae király részére készült a XVII. században ez az új fogás, aki
annyira megkedvelte, hogy hálából kincstárnoki ranggal illette a megalkotóját. A sorozatban szerepet is kap az illető, gúnyosan Csapcshe miniszternek hívják.
Ételkóstoló
Fél 8-kor beszédet tartott a Koreai Kulturális Központ igazgatója, egyesével bemutatkoztak és szóltak néhány szót a közönséghez a központ munkatársai, majd díjátadó következett. A különböző szakkörök (kalligráfia, festés) legügyesebb hallgatóit díjazták. A parti ideje alatt egyébként egy kiállítást is meg lehetett tekinteni az egyes szakkörök munkáiból.



8 óra körül kezdődött a várva várt tombola. Már jó előre beharangozták, hogy milyen sok ajándékot fognak kiosztani, úgyhogy a nagyterem zsúfolásig megtelt érdeklődőkkel. A szerencsés nyertesek posztereket, pólókat, DVD-ket, CD-ket, termoszokat, koreai kozmetikumokat, kis és nagy plüssfigurákat, értékes teafüveket kaphattak ajándékba. A főnyeremény egy 50.000 Ft értékű vásárlási utalvány volt, amit a WestEndben lehet levásárolni. Ezen kívül volt több 20.000 Ft-os és 30.000 Ft-os utalvány is. Én is a szerencsések közé tartoztam, egy hanbokba öltöztetett édes plüssfigurát nyertem. A szereplésért olyan fekete termoszt kaptunk, amire fehér betűkkel van koreai nyelven egy vers írva. Hazafelé menet pedig a recepción a kezembe nyomtak egy mobiltámasztékot és egy tasakot, amiben a "Talk Talk Korea" nevű nemzetközileg meghirdetett pályázatra érkező legszebb pályaművek képeslapra és könyvjelzőre nyomtatott rekonstrukciói voltak, valamint egy Korea feliratú hűtőmágnes. Jócskán megrakodva tértem tehát haza, mert a kajagümöt is hazavihettem, hogy gyakorolhassak.
Tombolahúzás
Nyeremények
Ajándékaim