Koreában jártam 4. A múlt megidézése: Királyi palota, Suwon

Fogadjátok szeretettel Mikaz koreai élménybeszámolójának negyedik részét! 

4. A múlt megidézése: Királyi palota, Suwon

„Ha van világegyetem, van nap is, ha van nép, van uralkodója is.” 

(koreai közmondás)

I. Az uralkodók élete:

Kjangbokkung: A Csoszon-dinasztia első palotája (kung = palota).

Taejo király (1392-1398), a korábbi Lee Sung Gye tábornok, a Csoszon-dinasztia első királya. Hivatalosan 1392-ben hozta létre királyságát, Hanszong (Szöul) központtal. A város köré védőfalat emeltek erős városkapukkal, s ő építtette az első királyi palotát 1395-ben. (The Great Seer c. sorozat)
A palota elpusztult az Imjin-háború idején (1592-98.)  A királyi udvar átköltözött a Chándak palotába. A Kjangbokkung romokban maradt a következő három évszázadban. 1867-ben Daewongun régensherceg idején újították fel. Újra itt élt a királyi család. De a királyné elleni merénylet (1895) után a férje, a későbbi Kodzsong császár elhagyta a palotát, soha nem tért vissza. (Jejoongwon c. sorozat)

Az Északi kapun mentünk be, így nem keveredtünk a többi turistacsoporttal. Ez a kapu éppen szemben van a Kék Házzal. 

A Kék Ház: A dél-koreai köztársasági elnök rezidenciája

Északi kapu

Teapavilon: lótusztavacskán álló kétszintes, hatszögletű pavilon. A hozzá vezető hidat a koreai háború (1953) után rekonstruálták. 

Teapavilon, háttérben a Bugak hegy

Kjánghvéru pavilon: Királyi ünnepségek, külföldi követek fogadásának helyszíne volt. Mesterséges szigeten áll 48 gránittömbön egy téglalap alakú tóban, amely 128 méter hosszú és 113 m széles. Az első 1412-ben épült, a japán invázió során leégett 1592-ben. A jelenlegi épületet 1867-ben állították.

Kjánghvéru pavilon

Királyi trónterem: A Kündzsangdzsan a palota legrangosabb épülete, ahol a király a hivatalos meghallgatásokat tartotta. Nevének jelentése: „A szorgalom segíti a kormányzást”.

A trónterem

A trón

A trónterem ácsolata

Az egyes épületek fontosságát nemcsak a méretük és díszítettségük jelképezte, hanem a tető négy sarokívén látható mitológiai állatok száma is. A figurák száma mindig páratlan. A 11 már nagyon fontos épületre utal. A szobrok szerepe, hogy távol tartsák az ártó szellemeket és a tüzet.

Mitológiai szobrocskák a tető sarokívén

Nem véletlenül féltek a tűztől. Szinte az egész város fából épült. A házakban, így a királyi palotában is ondol rendszerű fűtés volt. Ez egy vízszintes füstcsatorna elvén működő padlófűtés, melynek kivezetése egy, az épület mellett álló külön kémény. A királyné lakosztálya mellett a narancssárga téglával és mintákkal díszített hatszögletű kémények női jelképeket hordoznak.

Egy kémény a királyné kertjében

Koreai Nemzeti Néprajzi Múzeum: A palotán belül egy pagodaszerű modern épületben található.

A múzeum bejárata

Három fő téma köré csoportosították a múzeum anyagát: történelem, életmód, hagyományok. Rendkívül látványos, igényes és gazdag. Általában minden múzeumban lemaradok a csoporttól, nem tudok betelni a látvánnyal. Itt is így jártam, kevés az idő. Kárpótlásul az utolsó percekben vettem egy képes összefoglalót. De sajnos csak kínai nyelvű kiadvány volt. Vicces, mert még a hangult sem tudom elolvasni, mit kezdjek a kínaival. De a képek magukért beszélnek.

Történelmi emlékek:

Az első nemzeti zászló

Dél-Korea zászlaja ma is a japán megszállás idején kialakított Tegukki. Eredete az ősi jin-jang szimbólum: a felső piros rész a pozitív kozmikus erőt, a jangot, az alsó kék rész pedig a negatív kozmikus erőt, a jint jelképezi. A kört minden sarokból egy-egy trigram veszi körbe. Minden egyes trigram a négy őselemet: a levegőt, a földet, a tüzet, és a vizet szimbolizálja.

Életciklusok hagyományai:

esküvői szertartás

Életmód, gazdálkodás, kultúra: 

tradicionális hangszerek

Kvanghvamun kapu:
A főkapu nevének jelentése: „Megvilágosodás vezesse a népet”.
Az egész palotát ettől a kaputól kiinduló fal övezi. A palotával egy időben, 1395-ben épült. Az épületegyüttes elhelyezkedése a fengsuj hagyományait követi. Északon a Bugak hegy, délen a Han folyó. Az 1592 japán invázió idején ez a kapu is leégett, és romokban hevert több mint 250 évig. A palotával együtt építették újjá 1867-ben. 1926-ig állt, amikor a japánok elbontották, és átköltöztették délkeletre. A kapu eredeti helye előtt építették fel a japán főkormányzóság palotáját, így kitakarták a koreai függetlenséget jelképező királyi palotát. A kapu faszerkezete a koreai háború idején teljesen megsemmisült.
1963-ban Pak Csong-hi elnök alatt betonból újjáépítették, maga az elnök írta fel hangul betűkkel a kapu feliratát. 2006 és 2010 között teljesen felújították, történelmileg pontosan rekonstruálták a faszerkezetet is. Visszaköltöztették az eredeti helyére, így ismét a palota fő északi-déli tengelyébe került. A kapu felirata ismét az eredeti hanja betűkkel szerepel, ahogy 1395-ben is. A japán főkormányzóság épületét 1995-ben robbantották fel.

A kapu (wikipédia fotó)

Őrségváltás: Naponta 14 órakor kezdődik a Deoksu palota előtt. Ez az épület a Kjanbok palotától délre, a városházával átellenben található. Itt éltek Korea utolsó uralkodói 1897-től: Kodzsong császár és a fia Sundzsong császár is. Érdekesség: 1898 szeptemberében a japánoknak tulajdonított „kávémérgezési összeesküvést” sikerült élve megúsznia mind a hercegnek, mind pedig az apjának, de a trónörökös maradandó károsodásokat szenvedett, és ennek következtében impotenssé vált, ami a dinasztiára nagy csapást jelentett, hiszen csak törvényes utódok örökölhették a trónt.
(Gabi című mozifilm, 2012. Főszereplő: Jo Jin-mo)

A régi és az új városháza

A főkapu felirata: „Leginkább respektált urak bejárata”. Az őrségváltás az udvari zenekar hangszeres bevonulásával kezdődött. Kb. 20 percig tartó színes előadás, aminek a végén lehetett fotózni a szereplőkkel.

A ceremónia kezdete

A kulcsok átadása

Történelem a mai épületek között

II. A nép élete

Suwon–Jongin skanzen: Suwon Szöultól 40 km-re délre fekszik. Legismertebb látványossága a Hvászang-erőd, melyet Jeongjo király (Yi San) építtetett 1794-97 között. Sajnos ezt idő hiányában nem néztük meg, tovább utaztunk a jongini skanzenbe. Valóságos élő falu benyomását kelti a 243 hektáros területen fekvő múzeum. 260 épület a legegyszerűbb parasztházaktól a gazdag urak portájáig. A falubíró háza, mögötte a börtön:

Főbíró hivatala

A rabok

Több tucat működő műhely:

Kovácsműhely

Egy módosabb paraszt házának udvara

Korabeli ruhába öltözött emberek.

Életkép a falun

Élő állatok, művelt kertek, patak, többféle középkori híddal:

A patak

Falusi konyha

Egyszerű parasztház, ondol kémények

Előkelő úr családja

Hagyományőrző bemutatók: néptánc, lovasbemutató, falusi menyegző, kötéltáncosok, sámánok.

Népi tánc

Kötéltáncos

Kipróbálhatjuk a középkori játékokat (célba dobás óriási vesszővel).

Középkori játékok

Betérhetünk a falusi kocsmába, felöltözhetünk korhű ruhákba. Az élet nagyon mozgalmas. Több filmet is forgattak itt, s ma is gyakran van filmforgatás a falu területén.

Jang Geum itt találta meg a jó szójapaszta titkát

Következik: 5. Vallások együttélése, Buddha születésnapja – lámpás felvonulás
Előzmény: 3. Cheonggyecheon: Patak és toronyházak

Koreában jártam 3. Cheonggyecheon: Patak és toronyházak

Fogadjátok szeretettel Mikaz koreai élménybeszámolójának harmadik részét! 

3. Cheonggyecheon: Patak és toronyházak

„Régi dolgokból tanulhatsz új dolgokat.”  
(koreai közmondás)

Szöul belvárosában, a történelmi emlékhelyek közelében volt a szállodánk. Délutáni, esti sétáink tanulságos felfedezésekkel szolgáltak. A tájékozódásban biztos pont volt a jellegzetes Jongno torony. Mi csak háromlábúként emlegettük a Samsung 1999-ben épült 33 emeletes irodaházát.  A modern, lüktető város szívében kellemes közösségi terekre bukkantunk. Beékelődnek a forgalmas utcák, a hatalmas toronyházak rengetegébe. Nyugalom, lazítás és történelem. Hát ez az az ötlet, amit nagyon jó lenne ellesni és alkalmazni kis hazánkban is. Az emberek a legmodernebb eszközök közvetítésével, szórakoztatva, öntudatlanul is találkoznak a történelmi múlt emlékeivel.
Három kedves helyszín, ahová többször is visszatértünk: 

Cheonggyecheon (Cshanggjé) patak:
Szöul központjából, Yi Sun-shin admirális szobrától indul, s szinte teljes hosszában átszeli a belvárost. Közel 8 km hosszú közösségi rekreációs tér, a szöuliak egyik legkedveltebb pihenőhelye. A patakmeder története szimbolizálja a mai főváros kialakulásának hosszú útját is. A patak a XX. század elején még a város határát képezte. 

A XX. század elején (wikipédia fotó)

A koreai háború után a város lakossága rohamosan nőtt.  A patak egyre inkább szemétlerakó és szennyvízelvezető szerepet töltött be. A hatvanas években, Park Chung-hee elnök idején betonlapokkal borították és 16 méter széles autóutat húztak fel rá. Körülötte kialakult egy modern kereskedelmi és ipari negyed. 2003-ban Szöul 10. polgármestere, Lee Myung-bak új városfejlesztési tervet vezetett be. A cél, hogy Szöul olyan élhető, környezetbarát metropolisz legyen, ahol a történelem és a kultúra szervesen illeszkedik a modern környezetbe. Ebben fontos szerepet kapott a patak feltárása, természetes pihenőhellyé alakítása.

A felújítás kezdete, 2005. (wikipédia fotó)

Jongno torony - „a háromlábú”

Az egyik átívelő híd

A patak lépőköveken is átjárható

Toronyházak között

A patak partján sétálva lettünk figyelmesek egy mozaikkép sorozatra. A képek alatt a földön elhelyezett táblákon angol és koreai nyelvű ismertető: A Nagy Jeongjo király (1776-1800) látogatási menete Hwaseongba 1795-ben. (Yi San című sorozat.) A támfalra szerelt hangszórókból középkori udvari zene szól, mintegy ráhangolva az időutazásra. 

Miután hazajöttünk, felkutattam az udvari festmény történetét. A képsor eredetije 1795-ben készült a király megrendelésére. 64 láb hosszú tekercs, amely 62 lapon mutatja be a felvonulást. 779 lovat és 1779 embert ábrázol. 

Másolata látható: „Jeongjo daewang Hwaseong neunghaeng banchado” - Hopp Ferenc Múzeumi könyvtár, 2005-ös kiadás. „1795-ben Jeongjo király meglátogatja az apja sírját (Sado koronaherceg). Rendszeresen ellátogat a sírhoz, de 1795 különleges év volt, mert ekkor volt az édesanyja 60. születésnapja. Jeongjo a szokásos 3 napos látogatás helyett úgy döntött, hogy kiterjeszti ezt nyolc napra, s megünnepli az édesanyja születésnapját is."

Történelmi séta

A királyi menet

Kvánghvámun tér: 

A Gyeongbokgung (Kjangbok) palota 1395-ben épült. E palota előtt húzódott a Hat miniszter útja. Ennek az útnak meghagyták a hagyományoknak megfelelő hosszát és szélességét. De 2012-re a mai Seongjo sugárút közepén elkészült a Kvánghvámun tér, ami a palota kapujáról kapta a nevét.

 A Kvánghvámun térnél

A tér és a kapu

A téren két hatalmas szobor áll. Az egyiken Yi Sun-shin admirális látható, aki 1590 körül több megsemmisítő csapást mért a hódító japán flottára (Jing Bi Rok c. sorozat). A szobor előtti kisebb talapzaton díszeleg a híres teknőshajó, amely az admirális kiemelkedő haditechnikai újítása. Kiálló lándzsákkal és ágyúkkal megerősített csatahajó.

Yi Sun-shin admirális

A teknőshajó

A másik szobor Szedzsong királyt (1418-tól 1450-ig uralkodott) ábrázolja. Korea történelmének a mi Mátyás királyunkhoz hasonlítható jelentőségű uralkodója. Az ő útmutatásai és parancsa alapján készült a mai koreai hangjelölő írás (Tree With Deep Roots c. sorozat).

Szedzsong király

A szobor mögött fedeztük fel azt a lejárót, ami a tér alatti interaktív múzeumokhoz vezetett.

A múzeum bejárata

A múzeumban Szedzsong király tetteiről, a hangul írásról, Yi Sun-shin admirálisról, a teknőshajóról kaptunk bemutatót. Illetve kedves koreai fiatalok beinvitáltak bennünket egy moziterembe, ahol egy 4D-s videófilm (kb. 8-10 percig tartott) szemléltette Yi Sun-shin legjelentősebb csatáját. Erről a csatáról szól a The Admiral (Az admirális) című film.  A múzeumban minden ingyenes volt. Családok sétáltak a tárgyak között. Az érdeklődők kipróbálhatták a királyi trónt. Anyukák asztaloknál puzzle elemekkel tanították a kicsiket a hangul betűkre. A teknőshajó makettjében a gyerekek ismerkedhettek a felszerelési tárgyakkal. S bárki beülhetett a moziba. Sehol nem láttunk őröket, de mindenütt fegyelem, elmélyült figyelem és tisztaság volt jellemző. Semmit sem bántanak, és nem rongálnak. Itt világosan érezhető a koreai emberekre jellemző felfogás: „uri” – a mienk.

Szedzsong portréja

A trónon ma

Yi Sun-shin legóból

A hajó makettje

Életkép a hajón

Gyerekek a hajón

Bukchon (északi falu):
A palotához közel található ez a városrész. A Csoszon-dinasztia idején itt éltek a királyhoz kötődő legbefolyásosabb, leggazdagabb emberek. Ma hagyományos koreai stílusban épült, de felújított, modernizált lakóházak negyede. Kellemes a séta ezekben a szűk kis utcákban. Műhelyek, gazdag rezidenciák, boltok, kávézók. A hangulatot fokozza, hogy a városrész alatti üzletekben korabeli ruhák vásárolhatók, kölcsönözhetők. Találkozhatunk korhű ruhába öltözött kínai turistákkal, s gyakran zárják le az utcácskák valamelyikét filmforgatás miatt. A filmekben látható hagyományos stílusú lakások jeleneteit általában itteni házakban forgatják.

A városrész felé

 

Hanbok varroda

Utcarészlet

A régi és az új találkozásánál

Fogorvosi rendelő

 

Szemtelen turisták elleni védelem

Csendesebben!

Hangulatos bejárat 

Következik: 4. A múlt megidézése: Királyi palota, Suwon
Előzmény: 2. Észak- és Dél-Korea határán: DMZ

Koreában jártam 2. Észak- és Dél-Korea határán

Fogadjátok szeretettel Mikaz koreai élménybeszámolójának második részét! 

2. Észak- és Dél-Korea határán: DMZ

Utazásunk első állomása az északi határ. A világ egyik legtragikusabb turistalátványossága. Témáját tekintve komor indítása ez egy ország megismerésének. De nagyon logikus kiindulás ahhoz, hogy még inkább értékeljük a fejlődést, amit ma koreai csodaként emlegetnek.
„Nemzetünk fél-tízezer éves történelme során sokat szenvedett más népek támadásaitól. A mi nemzetünk azonban soha nem támadott meg más népeket, s nem okozott fájdalmat más országok lakosságának. A mi nemzetünk békét akart, s a békeszeretet évezredes hagyományait követte.”
(forrás: Csoma Mózes: Korea 2013. Napvilág kiadó: idézet egy 2002-ben kiadott dél-koreai középiskolás tankönyvből)

Egy olyan nemzet, amelyik soha nem akart ártani másoknak, most önmagával áll harcban, hisz az 1950-53 között zajló testvérháború ma sem ért véget. Csak fegyverszünetet kötött a két ország, létrehozva egy demilitarizált övezetet, a senki földjét, amely ma sem békés teljesen. Az egész félsziget megrendült ebben a háborúban: pusztulás, éhezés, családok szétszakítása, árvák tömegei. 70-75 millió ember, rokonok, barátok egy határ két oldalán. Dél-Korea ebből az iszonyú helyzetből vált lenyűgöző gazdasági nagyhatalommá.

Borongós reggel indultunk Szöulból. Ahogy kiértünk a belvárosból, s haladtunk a Hangang mentén, végig szögesdrót és őrtornyok kísérték az autópályát. Nyomasztó látvány. De érthető, hisz a Han-folyó olyan határ, amibe még beletorkollik az Imjingang is.

Demilitarizált övezet (DMZ)

Őrhely a Han-folyónál

Szögesdrót az autóút mellett

A határon

A hidak és utak kialakítása is a védelmet szolgálja. Komoly fegyveres övezet, ahol 2802 km hosszú határszakaszt védenek kb. 2 millió katonával. Pár éve még a turistákkal aláírattak egy nyilatkozatot, melyben vállalják a veszélyeket. Mivel Szöul nagyon közel van, így a metróállomások kialakítása is olyan, hogy bármikor óvóhellyé alakíthatóak. 

A kirándulás útiterve nem érintette Panmunjeomot, így nem láthattuk a filmekből is jól ismert kék barakkokat. Ez az a közös biztonsági terület, ahol Észak- és Dél-Korea még mindig folytatja a megbeszéléseket. A kék épületek mentén húzódik a katonai demarkációs vonal. A képet a zónából vásárolt képeslapok közül mellékeltem. A helyszín ismert filmekből, dokumentumokból. Például az a kedves jelenet a The King 2 Hearts c. sorozatból, amikor épp itt kötik az északi lány és a déli herceg házasságát.

Panmunjeom (képeslap)

A mi kirándulásunk más érdekességeket érintett.
Imjin park: A két folyó találkozásánál állunk. Itt ér véget a Road No. 1. Itt áll mementóként még ma is annak a hídnak a romja, amit a déliek robbantottak fel, hogy megakadályozzák az északiakat segítő kínai sereg invázióját. Szándékosan nem bontották el a romokat, bár látható, hogy mellette épült egy új vasúti híd.

Imjin park - kilátás északra

A híd romjai

A Road No. 1 című sorozat épp ennek a hídromnak a története. 1950. június 25-én kezdődött a háború. A sorozatot a 60. évforduló alkalmából, 2010. június 25-e hetében kezdte vetíteni az MBC. Szép emberi történet ragyogó színészi alakításokkal. A főszereplő So Ji Sub énekli a film egyik betétdalát is (The Sound Of Memory).
A vasúti híd a békülés jelképe. 2000-ben adták át. Ezen a hídon halad át az a napi egy vonatpár, ami a Keszong körzetében dolgozó délieket viszi a munkahelyükre.

Az északi hídfő

A túlsó oldalon 

A déliek által épített Dorasan állomás impozáns, de a képen is jól látható, hogy gyér az utasforgalom. Itt találkoztunk déli kiskatonákkal. Fotót nem készíthettünk velük. De megtudtuk, hogy minden, a zónában szolgálatot teljesítő katona taekwondo feketeöves. Ha az északiakkal szemben állnak, kötelesek napszemüveget hordani, még a tekintetük se legyen összetűzésre ürügyet szolgáltató.

Dorasan Station

 Az állomás

Utasforgalom

Az alagutak: Az északiak komoly behatolási terve volt, hogy alagutakat ástak Dél-Korea felé. Ezt a stratégiát vietnami példa alapján szorgalmazta Kim Ir Szen. Ők építettek az USA légi bázisa alá egy 2502 km hosszú barlangrendszert.  A dél-koreaiak 20 ilyen barlangról tudnak. Mi a 3. alagútba kisvasúttal mentünk be. 350 m és 260 m hosszú szakaszai látogathatóak gyalogosan. Kék sisakokat kellett feltennünk. Még szerencse, mert nekem bizony sokszor koppant a mennyezetben. Ezt a barlangot 44 km hosszúra tervezték. Végcél a szöuli „Kék palota” volt. Szerencsére időben felfedezték. Emberfeletti munka lehetett a kemény kőzetben úgy előrehatolni, hogy a törmelék se legyen látható. A barlang falában gyémántokat találtak. Sárga festékkel jelölik a gyémántok helyét. Az alagútban nem készíthettünk fotókat, de az útszakasz végén átnézhettünk egy lyukon az északi alagútrészbe is. Érdekes, minden ugyanolyan volt. Talán, mert az is Korea földje!
Majd egy külön teremben moziztunk, ahol videó film, térképes animáció és angol felirat segítségével láthattunk összefoglalót a barlangokról.

A kisvasút (képeslap)

Utunkat a Dora kilátónál folytattuk. A DMZ két oldalán 2-2 km-es sávban nincs emberi település. Ez ma az élővilág számára idilli állapot.

A főépület (képeslap)

Északon

Senki földje 

A határ déli oldalán ebben az övezetben biokertészkedést folytatnak. Biotermékek és még észak-koreai finomságok is kaphatóak abban a kis boltban, amit meglátogattunk. Az észak-koreai soju egészen különleges, talán ginseng ízesítésű, nagyon kellemes ital volt.

Rizsföldek a déli oldalon

A bolt  

A szomorú helyszínek után jó volt visszatérni Szöulba. Öröm volt látni a 63-as épület sziluettjét. A szabadidőnkben elindultunk felfedezni a Cheonggyecheon patakot és a belvárost.

63-as épület, Szöul

Következik: 3. Cheonggyecheon: Patak és toronyházak

Előzmény: 1. Filmsztárokba botlottam