THE BATTLE: ROAR TO VICTORY ~ A Pongo-völgyi csata
봉오동 전투
/ Bongodong Jeontoo
dél-koreai kosztümös dráma, 135 perc, 2019. augusztus
Rendező: Won Shin-yun
Forgatókönyvíró: Chun Jin-woo
Producer: Kim Tae-won
Operatőr: Kim Young-ho
Szereplők:
Yoo Hae-jin - Hvang Hecshol (kiképző)
Ryoo Joon-yeol - I Dzsangha (rajparancsnok)
Jo Woo-jin - Ma Pjonggu (lövész)
Kitamura Kazuki - Jaszukava Dzsiro (japán őrnagy)
Ikeuchi Hiroyuki - Kuszanagi (japán főhadnagy)
Park Ji-hwan - Sigeru Arajosi (japán hadnagy)
Daigo Kotaro - Jukio (japán kiskatona)
Sung Yoo-bin - Ketong (koreai kiskatona)
Lee Jae-in - Csuni
Park Hee-soon - katonafogoly - cameo szerep
Choi Yu-hwa - Dzsahjon (katonalány)
Yang Hyun-min - Akari
Won Pung-yeon - I Dzsinszong
Choi Min-sik - Hong Bomdo (koreai tábornok) - cameo szerep
Go Min-si - Hvadzsa (Dzsangha nővére)
A film Korea japán megszállása idején játszódik. 1920 nyarán a Koreai Függetlenségi Hadsereg egyik mandzsúriai egysége Hvang Hecshol vezetésével azt a feladatot kapja, hogy juttassa el Sanghajba a Koreai Ideiglenes Kormányhoz az ellenállás által összegyűjtött pénzt. A művelet során találkoznak I Dzsanghával, a fiatal rajparancsnokkal, akinek el kell csalnia egy japán zászlóaljat a Pongo-völgybe. Hecshol úgy dönt, hogy embereivel segít Dzsanghának véghez vinnie a veszélyes küldetést.
Történelmi háttér:
- 2019. 27. Korean Culture and Entertainment Awards - filmes nagydíj / legjobb filmrendező: Won Shin-yun
- 2020. 56. Grand Bell Awards - legjobb operatőr: Kim Young-ho
- 2020. 25. Chunsa Film Art Awards - legjobb rendező: Won Shin-yun / technikai díj: Kim Young-ho
előzetes
videólink a felirat kiegészítésében
magyar felirat (kétféle időzítésű)
A magyar felirat elkészültének ideje: 2023. július 1.
Kiegészítő anyag:
- Choi Min-sik filmjei magyar felirattal
9 megjegyzés:
Felfedezi benne valaki azt az apró jelenetet, ami visszaköszön a 2021-es Squid Game (Nyerd meg az életed!) c. sorozatban?
Kedves Biri!
Köszönöm, hogy lefordítottad ezt a filmet.
Azért is volt érdekes számomra, mert a mozi Korea történelmének egy olyan szeletét dolgozta fel, amely valahogy nem került még igazából elém. A félsziget története iránt érdeklődők, köztük én is, bizonyosan tudnak a függetlenségi mozgalomról, de erről a csatáról már nem feltétlenül. Ezért kicsit utánanéztem (Csoma Mózes: Korea története c. könyvében is van róla szó.) Megosztom, amit megtudtam, azokkal, akiket érdekel.
Először is, a Pongo-völgy a mai Észak-Korea területén van, a Tumán-folyó egyik, torkolatközeli kanyarulata és három hegy veszi körül, a völgybejárat északról nyílik.
A csatát megelőzően indult a függetlenségi mozgalom, koreaiul 3.1 eseménynek hívják, mivel március 1-én, Kodzsong császár temetésével kezdődött el, 1919-ben.
A létrejött Sanghaji Ideiglenes Kormányzatról többnyire annak elnöke, a későbbi első dél-koreai elnök, Li Szin Man (이슨만/ I Szünmán) jut eszünkbe, aki viszont az USA-ban tartózkodott. A kormányzatot 1920 augusztusában a Szovjetunó 600 ezer rubel támogatásban részesítette, mivel Lenin számára a megvalósítandó világforradalom lehetséges helyszínének tűnt a Koreai-félsziget.
Harcoltak koreaiak a távol-keleti térségben fehérgárdisták és japán intervenciósok ellen. Ezzel párhuzamosan ebbe a térségbe kerültek a Csehszlovák Légió katonái.
A japánok Vlagyivosztok koreai negyedében elkövetett atrocitásai után ők adtak el nagy mennyiségű modern fegyvert a koreai partizáncsapatoknak.
Ezután következett a pongo-völgyi csata, a film és Biri leírása erről tökéletes képet ad.
Az itteni siker és a kapott modern fegyverek lehetővé tették a japán hadsereg feletti komoly győzelmet 1920 októberében, a 6 napig tartó, Csangszánni- (청산리) völgyben vívott ütközetben. Azonban a két hónappal későbbi japán megtorló hadjáratok alaposan meggyengítették a függetlenségi harcosokat, tevékenységüket át kellett helyezniük szovjet területre.
Polgárháborújuk végén, a szovjet hatóságok lefegyverezték, vagy beolvasztották a Vörös Hadseregbe a függetlenségi harcosokat. A filmben szereplő Hong Pom Do (홍번도/ Hong Pamdo) tábornoknak ezt követően a szovjet Távol-Keleten kellett mezőgazdasági munkát végeznie, majd az 1937-es, koreaiakat érintő kitelepítés után Kazahsztánba deportálták
.
Az észak-koreai történetírás kivételesen pozitívan értékeli Hong parancsnokot, viszont álláspontjuk szerint a japánok elleni küzdelem kizárólag Kim Ir Szen (김일성/ Kim Ilszan) tevékenysége körül összpontosult.
DORINA voltam, a Google bejelentkezésből kiestem.
Kedves Dorina!
Szívesen a feliratot és nagyon köszönöm, hogy megosztottad velünk azt, aminek utánanéztél. Én is elég kevés dolgot találtam a neten erről a csatáról. Sajnálom, hogy nem jutott eszembe Csoma Mózes "Korea története" c. könyvét megnézni (pedig egy 2018-ban dedikált példányom van belőle), mindenesetre a film címét most módosítottam "A Pongo-völgyi csatá"-ra.
A tábornokról én is olvastam, hogy Kazahsztánba deportálták, ott is halt meg 1943-ban, hamvai 2021-ben kerültek Dél-Koreába a kazah elnök hivatalos látogatása alkalmából. Sokatmondó a film végén a tábornok szájából elhangzó "Cshongszanli" említése, mint következő helyszín. Az a gyanúm, hogy erről a csatáról is hamarosan készítenek egy filmet, amiben a híres Choi Min-siket talán már nem csak egy ilyen cameo szerepben láthatjuk viszont.
Sajátságos filmet készítettek az alkotók, akik a japán gyarmati uralommal szemben szerveződő ellenállásnak szándékoztak emléket állítani. Az nem kétséges, hogy az ellenállás túlnyomó része a gerilla-hadviselés körébe sorolandó, a filmben azonban ebből keveset látunk, mert az ellenállók kis csoportja valójában az akkorra már egyesülő - előzőleg ugyanis három ideiglenes kormány volt - Shanghaiban székelő ideiglenes kormányhoz próbál eljutni a harcok finanszírozására összegyűjtött pénzzel, ill. az önfeláldozó Dzsangha feladatáról szól. Egy film természetesen még utalások szintjén sem képes a téma teljes bemutatására: ha a neten bogarászunk, tapasztalhatjuk, mennyivel tarkább volt a koreai ellenállás története, s annak velejárói. Az alkotás végül egy akciófilm lett, amelynek láttán, ha nem is könnyen, de a néző azonosulni tud az ellenállókkal. Ebben segíti őket az, hogy a japánokat nemcak kegyetlennek, hanem meglehetősen ostobának tüntették fel. Az ellenálló csapat útja néha kissé követhetetlen volt számomra, de az érdeklődésemet így is sikerült fenntartani. A Rotten Thomatoes egyik értékelője ezt írta: Every once in a while we get what I like to call "face-palm movies": Films with great intentions and worthy causes that are made so poorly that I end up feeling guilty for hating them. Legnagyobb sajnálatomra egyet kell vele értenem.
A neves szereplőgárdáról nem tudok mit mondani, mert a rendező és a forgatókönyíró nem adott lehetőséget számukra. Még a nagyágyúként bevetett Choi Min-sik, aki előtt már oly sokszor hajoltunk meg okkal, sem tudott nálam mást elérni, mint megbocsátó mosolyt. Nem az ebben a filmben való megjelenéséért fogjuk számontartani.
A csatával kapcsolatos tudnivalókat Dorina már nagyon szépen leírta. Meg kell jegyeznem, hogy a japánok elleni koreai ellenállás, ill. a függetlenségi harcok történetének megértéséhez mindenképpen szükséges a neten való tájékozódás, szerintem ez a "kényszerűség" a film egyedüli érdeme. A fordítás azonban hibátlan, engem különösen elbűvölt az a jelenet, amelyben a különböző tájszólásokat sikerült nagyszerűen tolmácsolni. Köszönet érte Birinek.
Kedves Cinke!
Köszönöm, hogy annak ellenére, hogy un. "face palm movie"-nak tartod, végignézted a filmet. Jómagam sem gondolom kimagaslónak, de ezt a kifejezést túlzónak tartom.
Örülök, hogy a tájszólásos megoldásaimat élvezetesnek találtad. :)
Kedves Cinke!
Pár mondattal kiegészíteném a korábbi hozzászólásomat. Meg szeretném köszönni, hogy azon kevesek közé tartozol, akik szoktak reagálni a blogban a látottakra és örülök, hogy ilyen őszinte vagy. Mindig nagy érdeklődéssel olvasom a hozzászólásaidat. Nyilván az ember egy kicsit elfogult a saját munkájával kapcsolatban, de semmi gond nincs azzal, ha nem egyezik valamiről a véleményünk. Tisztában vagyok azzal is, hogy részedről az elmarasztalás a filmet érintette és nem a fordításomat.
Kedves Biri, mivel a kommentemben nem tudtam dicsérni a filmet, rossz érzés támadt bennem. Válaszod megnyugtat, valóban tartottam attól, hogy megbántottalak, pedig természetesen nem a munkádat kritizáltam, hiszen az a most látott film esetében is kimagasló.
A filmek kiválasztása kicsit mindig lutri, hiszen az érdekes téma, a közreműködő színészek jogos reményt ébresztenek bennünk, ráadásul ott van az, amit te is megfogalmaztál: a fordítás során másképp látjuk az alkotást, mint ahogy az egyszerű néző látja. Ilyenkor kicsit hozzánk nő a film, persze erényeivel és hibáival együtt, ahogy a gyermekünk.
Annak kedvéért, hogy érthetőbbé tegyem szigorú kritikámat: épp a téma, a benne rejlő nagyszerű lehetőségek nagymértékű elpazarlása bosszantott. Meg kell jegyezni, hogy talán másképp nézi a filmet egy koreai néző, nekik a jól ismert történelmi tények miatt valószínűleg nincs hiányérzetük olyan esetben, amikor mi, sokkal tájékozatlanabbként értetlenül toporgunk.
A konkrét esetben - továbbra is állítom - a nyugati féltekén élő nézőket arra sarkallhatja a film, hogy ismerkedjenek a koreai történelem eme időszakával, mert érdekes, mert keveset tudunk róla, mert a filmkészítők gyakrabban nyúlnak a korábbi időszakokhoz, mint a közelmúlt eseményeihez, ill. ha megteszik is, nehéz a feladat, mert még mindig túlságosan közeli a kor, ezért nem könnyű letisztult képet adni. Ezért, úgy látom, nem is elég a filmeket és sorozatokat nézni, keresgélni kell a neten, olvasni a tényeket. Biri pedig, legifjabb "gyermekének" bemutatásával lökést ad ehhez az élvezetesnek és izgalmasnak tűnő tevékenységhez.
Kedves Cinke!
Nagyon változó egyébként, hogy épp milyen film feliratozásához van kedvem. Remekmű nemigen található ebben a blogban, de jó filmek azért akadnak. Van, amikor könnyed kikapcsolódásra vágyom, van, amikor 1-1 rendező vagy színész kelti fel a figyelmemet olyannyira, hogy kíváncsi leszek egyéb alkotásaikra is, és van, amikor a rendszerező hajlamom miatt egy témára szeretnék minél több szemszögből rálátni. Jelen filmet elsősorban a témája miatt választottam, úgyhogy meg is ragadom az alkalmat, hogy felsoroljam azt a pár filmet, amit eddig láttam és szintén a japán gyarmatosítás idején játszódnak (hátha valakinek segítségére lesz):
Anarchist from Colony (Anarchista a gyarmatról)
Assassination (A bérgyilkosság)
Dongju: The Portrait of a Poet (Dongdzsu: Egy költő portréja)
Love, Lies (Szerelmek, hazugságok)
Modern Boy (Modern fiú)
Mulberry (Eperfa)
My Name is Kim Bok-dong (A nevem Kim Boktong - Egy vigasznő története)
My Way (Az én utam)
Snowy Road (Havas út)
Spirits’ Homecoming (Hazatérő lelkek)
The Age of Shadows (Árnyak kora)
The Battleship Island (A Csatahajó-sziget)
The Handmaiden (A szobalány)
The Last Princess (Az utolsó hercegnő)
The Tiger: An Old Hunter’s Tale (A tigris: Egy idős vadász meséje)
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.