2023. július 1., szombat

The Battle: Roar to Victory

THE BATTLE: ROAR TO VICTORY ~ A Pongo-völgyi csata
봉오동 전투 / Bongodong Jeontoo

dél-koreai kosztümös dráma, 135 perc, 2019. augusztus

Rendező: Won Shin-yun
Forgatókönyvíró: Chun Jin-woo
Producer: Kim Tae-won
Operatőr: Kim Young-ho

Szereplők:
Yoo Hae-jin - Hvang Hecshol (kiképző)
Ryoo Joon-yeol - I Dzsangha (rajparancsnok)
Jo Woo-jin - Ma Pjonggu (lövész)
Kitamura Kazuki - Jaszukava Dzsiro (japán őrnagy)
Ikeuchi Hiroyuki - Kuszanagi (japán főhadnagy)
Park Ji-hwan - Sigeru Arajosi (japán hadnagy)
Daigo Kotaro - Jukio (japán kiskatona)
Sung Yoo-bin - Ketong (koreai kiskatona)
Lee Jae-in - Csuni
Park Hee-soon - katonafogoly - cameo szerep
Choi Yu-hwa - Dzsahjon (katonalány)
Yang Hyun-min - Akari
Won Pung-yeon - I Dzsinszong
Choi Min-sik - Hong Bomdo (koreai tábornok) - cameo szerep
Go Min-si - Hvadzsa (Dzsangha nővére)

A film Korea japán megszállása idején játszódik. 1920 nyarán a Koreai Függetlenségi Hadsereg egyik mandzsúriai egysége Hvang Hecshol vezetésével azt a feladatot kapja, hogy juttassa el Sanghajba a Koreai Ideiglenes Kormányhoz az ellenállás által összegyűjtött pénzt. A művelet során találkoznak I Dzsanghával, a fiatal rajparancsnokkal, akinek el kell csalnia egy japán zászlóaljat a Pongo-völgybe. Hecshol úgy dönt, hogy embereivel segít Dzsanghának véghez vinnie a veszélyes küldetést.

Történelmi háttér:

Pongodongi / Fengwudongi csata: Az első nagyszabású csata, ami Mandzsúriában zajlott a Koreai Függetlenségi Hadsereg és a Japán Birodalmi Hadsereg között. 1920. június 7-én a Hong Beom-do és Choi Chin-dong parancsnoksága alatt álló 1300 fős koreai függetlenségi milícia összetűzött egy 500 katonából álló japán zászlóaljjal. A szabadságharcosok egyesített erői lesben állva rejtőztek a Pongo-völgyben, és ahogy a japán erők előrenyomultak, három oldalról is lecsaptak rájuk és megnyerték a csatát. A japán sereg jelentős veszteségeket elszenvedve vonult vissza. Becslések szerint a japán oldal mérlege 157 halott és 300 sebesült katona, a koreai oldalé 4 halott és 2 sebesült katona. A siker lendületet adott Koreának a további függetlenségi harcokhoz.

Díjak:
- 2019. 27. Korean Culture and Entertainment Awards - filmes nagydíj / legjobb filmrendező: Won Shin-yun
- 2020. 56. Grand Bell Awards - legjobb operatőr: Kim Young-ho
- 2020. 25. Chunsa Film Art Awards - legjobb rendező: Won Shin-yun / technikai díj: Kim Young-ho

előzetes

videólink a felirat kiegészítésében

magyar felirat (kétféle időzítésű)

 A magyar felirat elkészültének ideje: 2023. július 1.

Kiegészítő anyag:
- Choi Min-sik filmjei magyar felirattal

9 megjegyzés:

biri66 írta...

Felfedezi benne valaki azt az apró jelenetet, ami visszaköszön a 2021-es Squid Game (Nyerd meg az életed!) c. sorozatban?

Névtelen írta...

Kedves Biri!
Köszönöm, hogy lefordítottad ezt a filmet.
Azért is volt érdekes számomra, mert a mozi Korea történelmének egy olyan szeletét dolgozta fel, amely valahogy nem került még igazából elém. A félsziget története iránt érdeklődők, köztük én is, bizonyosan tudnak a függetlenségi mozgalomról, de erről a csatáról már nem feltétlenül. Ezért kicsit utánanéztem (Csoma Mózes: Korea története c. könyvében is van róla szó.) Megosztom, amit megtudtam, azokkal, akiket érdekel.
Először is, a Pongo-völgy a mai Észak-Korea területén van, a Tumán-folyó egyik, torkolatközeli kanyarulata és három hegy veszi körül, a völgybejárat északról nyílik.

A csatát megelőzően indult a függetlenségi mozgalom, koreaiul 3.1 eseménynek hívják, mivel március 1-én, Kodzsong császár temetésével kezdődött el, 1919-ben.
A létrejött Sanghaji Ideiglenes Kormányzatról többnyire annak elnöke, a későbbi első dél-koreai elnök, Li Szin Man (이슨만/ I Szünmán) jut eszünkbe, aki viszont az USA-ban tartózkodott. A kormányzatot 1920 augusztusában a Szovjetunó 600 ezer rubel támogatásban részesítette, mivel Lenin számára a megvalósítandó világforradalom lehetséges helyszínének tűnt a Koreai-félsziget.
Harcoltak koreaiak a távol-keleti térségben fehérgárdisták és japán intervenciósok ellen. Ezzel párhuzamosan ebbe a térségbe kerültek a Csehszlovák Légió katonái.
A japánok Vlagyivosztok koreai negyedében elkövetett atrocitásai után ők adtak el nagy mennyiségű modern fegyvert a koreai partizáncsapatoknak.

Ezután következett a pongo-völgyi csata, a film és Biri leírása erről tökéletes képet ad.

Az itteni siker és a kapott modern fegyverek lehetővé tették a japán hadsereg feletti komoly győzelmet 1920 októberében, a 6 napig tartó, Csangszánni- (청산리) völgyben vívott ütközetben. Azonban a két hónappal későbbi japán megtorló hadjáratok alaposan meggyengítették a függetlenségi harcosokat, tevékenységüket át kellett helyezniük szovjet területre.

Polgárháborújuk végén, a szovjet hatóságok lefegyverezték, vagy beolvasztották a Vörös Hadseregbe a függetlenségi harcosokat. A filmben szereplő Hong Pom Do (홍번도/ Hong Pamdo) tábornoknak ezt követően a szovjet Távol-Keleten kellett mezőgazdasági munkát végeznie, majd az 1937-es, koreaiakat érintő kitelepítés után Kazahsztánba deportálták
.
Az észak-koreai történetírás kivételesen pozitívan értékeli Hong parancsnokot, viszont álláspontjuk szerint a japánok elleni küzdelem kizárólag Kim Ir Szen (김일성/ Kim Ilszan) tevékenysége körül összpontosult.

Névtelen írta...

DORINA voltam, a Google bejelentkezésből kiestem.

biri66 írta...

Kedves Dorina!
Szívesen a feliratot és nagyon köszönöm, hogy megosztottad velünk azt, aminek utánanéztél. Én is elég kevés dolgot találtam a neten erről a csatáról. Sajnálom, hogy nem jutott eszembe Csoma Mózes "Korea története" c. könyvét megnézni (pedig egy 2018-ban dedikált példányom van belőle), mindenesetre a film címét most módosítottam "A Pongo-völgyi csatá"-ra.

A tábornokról én is olvastam, hogy Kazahsztánba deportálták, ott is halt meg 1943-ban, hamvai 2021-ben kerültek Dél-Koreába a kazah elnök hivatalos látogatása alkalmából. Sokatmondó a film végén a tábornok szájából elhangzó "Cshongszanli" említése, mint következő helyszín. Az a gyanúm, hogy erről a csatáról is hamarosan készítenek egy filmet, amiben a híres Choi Min-siket talán már nem csak egy ilyen cameo szerepben láthatjuk viszont.

cinke írta...

Sajátságos filmet készítettek az alkotók, akik a japán gyarmati uralommal szemben szerveződő ellenállásnak szándékoztak emléket állítani. Az nem kétséges, hogy az ellenállás túlnyomó része a gerilla-hadviselés körébe sorolandó, a filmben azonban ebből keveset látunk, mert az ellenállók kis csoportja valójában az akkorra már egyesülő - előzőleg ugyanis három ideiglenes kormány volt - Shanghaiban székelő ideiglenes kormányhoz próbál eljutni a harcok finanszírozására összegyűjtött pénzzel, ill. az önfeláldozó Dzsangha feladatáról szól. Egy film természetesen még utalások szintjén sem képes a téma teljes bemutatására: ha a neten bogarászunk, tapasztalhatjuk, mennyivel tarkább volt a koreai ellenállás története, s annak velejárói. Az alkotás végül egy akciófilm lett, amelynek láttán, ha nem is könnyen, de a néző azonosulni tud az ellenállókkal. Ebben segíti őket az, hogy a japánokat nemcak kegyetlennek, hanem meglehetősen ostobának tüntették fel. Az ellenálló csapat útja néha kissé követhetetlen volt számomra, de az érdeklődésemet így is sikerült fenntartani. A Rotten Thomatoes egyik értékelője ezt írta: Every once in a while we get what I like to call "face-palm movies": Films with great intentions and worthy causes that are made so poorly that I end up feeling guilty for hating them. Legnagyobb sajnálatomra egyet kell vele értenem.
A neves szereplőgárdáról nem tudok mit mondani, mert a rendező és a forgatókönyíró nem adott lehetőséget számukra. Még a nagyágyúként bevetett Choi Min-sik, aki előtt már oly sokszor hajoltunk meg okkal, sem tudott nálam mást elérni, mint megbocsátó mosolyt. Nem az ebben a filmben való megjelenéséért fogjuk számontartani.
A csatával kapcsolatos tudnivalókat Dorina már nagyon szépen leírta. Meg kell jegyeznem, hogy a japánok elleni koreai ellenállás, ill. a függetlenségi harcok történetének megértéséhez mindenképpen szükséges a neten való tájékozódás, szerintem ez a "kényszerűség" a film egyedüli érdeme. A fordítás azonban hibátlan, engem különösen elbűvölt az a jelenet, amelyben a különböző tájszólásokat sikerült nagyszerűen tolmácsolni. Köszönet érte Birinek.

biri66 írta...

Kedves Cinke!
Köszönöm, hogy annak ellenére, hogy un. "face palm movie"-nak tartod, végignézted a filmet. Jómagam sem gondolom kimagaslónak, de ezt a kifejezést túlzónak tartom.
Örülök, hogy a tájszólásos megoldásaimat élvezetesnek találtad. :)

biri66 írta...

Kedves Cinke!
Pár mondattal kiegészíteném a korábbi hozzászólásomat. Meg szeretném köszönni, hogy azon kevesek közé tartozol, akik szoktak reagálni a blogban a látottakra és örülök, hogy ilyen őszinte vagy. Mindig nagy érdeklődéssel olvasom a hozzászólásaidat. Nyilván az ember egy kicsit elfogult a saját munkájával kapcsolatban, de semmi gond nincs azzal, ha nem egyezik valamiről a véleményünk. Tisztában vagyok azzal is, hogy részedről az elmarasztalás a filmet érintette és nem a fordításomat.

cinke írta...

Kedves Biri, mivel a kommentemben nem tudtam dicsérni a filmet, rossz érzés támadt bennem. Válaszod megnyugtat, valóban tartottam attól, hogy megbántottalak, pedig természetesen nem a munkádat kritizáltam, hiszen az a most látott film esetében is kimagasló. 
A filmek kiválasztása kicsit mindig lutri, hiszen az érdekes téma, a közreműködő színészek jogos reményt ébresztenek bennünk, ráadásul ott van az, amit te is megfogalmaztál: a fordítás során másképp látjuk az alkotást, mint ahogy az egyszerű néző látja. Ilyenkor kicsit hozzánk nő a film, persze erényeivel és hibáival együtt, ahogy a gyermekünk. 
Annak kedvéért, hogy érthetőbbé tegyem szigorú kritikámat: épp a téma, a benne rejlő nagyszerű lehetőségek nagymértékű elpazarlása bosszantott. Meg kell jegyezni, hogy talán másképp nézi a filmet egy koreai néző, nekik a jól ismert történelmi tények miatt valószínűleg nincs hiányérzetük olyan esetben, amikor mi, sokkal tájékozatlanabbként értetlenül toporgunk.
A konkrét esetben - továbbra is állítom - a nyugati féltekén élő nézőket arra sarkallhatja a film, hogy ismerkedjenek a koreai történelem eme időszakával, mert érdekes, mert keveset tudunk róla, mert a filmkészítők gyakrabban nyúlnak a korábbi időszakokhoz, mint a közelmúlt eseményeihez, ill. ha megteszik is, nehéz a feladat, mert még mindig túlságosan közeli a kor, ezért nem könnyű letisztult képet adni. Ezért, úgy látom, nem is elég a filmeket és sorozatokat nézni, keresgélni kell a neten, olvasni a tényeket. Biri pedig, legifjabb "gyermekének" bemutatásával lökést ad ehhez az élvezetesnek és izgalmasnak tűnő tevékenységhez.

biri66 írta...

Kedves Cinke!
Nagyon változó egyébként, hogy épp milyen film feliratozásához van kedvem. Remekmű nemigen található ebben a blogban, de jó filmek azért akadnak. Van, amikor könnyed kikapcsolódásra vágyom, van, amikor 1-1 rendező vagy színész kelti fel a figyelmemet olyannyira, hogy kíváncsi leszek egyéb alkotásaikra is, és van, amikor a rendszerező hajlamom miatt egy témára szeretnék minél több szemszögből rálátni. Jelen filmet elsősorban a témája miatt választottam, úgyhogy meg is ragadom az alkalmat, hogy felsoroljam azt a pár filmet, amit eddig láttam és szintén a japán gyarmatosítás idején játszódnak (hátha valakinek segítségére lesz):

Anarchist from Colony (Anarchista a gyarmatról)
Assassination (A bérgyilkosság)
Dongju: The Portrait of a Poet (Dongdzsu: Egy költő portréja)
Love, Lies (Szerelmek, hazugságok)
Modern Boy (Modern fiú)
Mulberry (Eperfa)
My Name is Kim Bok-dong (A nevem Kim Boktong - Egy vigasznő története)
My Way (Az én utam)
Snowy Road (Havas út)
Spirits’ Homecoming (Hazatérő lelkek)
The Age of Shadows (Árnyak kora)
The Battleship Island (A Csatahajó-sziget)
The Handmaiden (A szobalány)
The Last Princess (Az utolsó hercegnő)
The Tiger: An Old Hunter’s Tale (A tigris: Egy idős vadász meséje)

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.