THE NIGHT OWL ~ Éjszakai bagoly
올빼미 / Olbbaemi
dél-koreai kosztümös dráma, 118 perc, 2022. november
Rendező: Ahn Tae-jin
Forgatókönyvírók: Hyun Gyu-ri, Ahn Tae-jin
Producer: Lee Gang-jin
Operatőr: Kim Tae-kyung
Világosító: Hong Seung-chul
Vágó: Kim Sun-min
Szereplők:
Ryoo Joon-yeol - Cshon Kjongszu
Yoo Hae-jin - Indzso király
Choi Moo-sung - I Hjongik (a királyi udvar főorvosa)
Cho Seong-ha - főminiszter
Park Myoung-hoon - Mansik
Ahn Eun-jin - Csho úrnő (királyi ágyas)
Kim Sung-cheol - Szohjon koronaherceg (Indzso király fia)
Jo Yoon-seo - Kang koronahercegné
Lee Joo-won - Kjongszon herceg (a koronaherceg fia)
Kim Do-won - Kjongdzse (Kjongszu öccse)
1645-ben Indzso király legidősebb fia, Szohjon koronaherceg 8 év után hazatér Csingből, ahová a második mandzsu invázió után vitték túsznak. Ekkortájt kerül a csoszoni királyi udvarba Kjongszu, a vak, szegény sorú fiatalember, aki mestere a tűszúrással végzett ősi gyógymódnak. Kjongszunak van egy különös képessége; ha teljes a sötétség, akkor lát valamelyest, ám ezt igyekszik mások elől titkolni. Így lesz egyik éjjel szemtanúja a trónörökös halálának.
Díjak:
- 2023. 59. Baeksang Arts Award - legjobb film / legjobb új rendező: Ahn Tae-jin / legjobb színész: Ryoo Joon-yeol
- 2023. 21. Director's Cut Awards - legjobb új rendező: Ahn Tae-jin
- 2023. 43. Korean Association of Film Critics Awards - legjobb új rendező: Ahn Tae-jin / legjobb színész: Ryoo Joon-yeol / operatőri díj: Kim Tae-kyung
- 2023. 43. Golden Cinema Film Festival - legjobb rendező: Ahn Tae-jin / legjobb színész: Ryoo Joon-yeol / legjobb férfi mellékszereplő: Choi Moo-sung / legjobb fényképezés: Kim Tae-kyung / legjobb világosítás: Hong Seung-chul
- 2023. 59. Grand Bell Awards - legjobb új rendező: Ahn Tae-jin / legjobb forgatókönyv: Hyun Gyu-ri, Ahn Tae-jin / legjobb vágás: Kim Sun-min
- 2023. 44. Blue Dragon Film Awards - legjobb új rendező: Ahn Tae-jin / legjobb fényképezés és világosítás: Kim Tae-kyung, Hong Seung-chul / legjobb vágás: Kim Sun-min
Történelmi háttér:
INDZSO KIRÁLY (1595-1649):
1623-ban lett Csoszon 16. királya, miután a Nyugati Frakció puccsal trónra segítette. Szondzso király unokája. Apja Dzsungvon herceg, aki Kvanghe király féltestvére volt (különböző ágyastól születtek).
Hitvesei és gyermekei:
- Injol királyné (1594-1636), akitől hat fia és egy lánya született. Legidősebb fia Szohjon koronaherceg (1612-1645), második fia Bongrim nagyherceg (1619-1659), a később Hjodzsong király.
- Csangjol királyné ((1624-1688), aki 1638-ban lett a felesége, nem született gyermekük.
- Csho királyi ágyas (?-1652). A koreai történelem egyik legismertebb "végzet asszonya". Egy lányuk és két fiuk született: Hjomjong hercegnő, Indzso kedvenc lánygyermeke (1637-1700), Szungszon herceg (1639-1690) és Nakszon herceg (1641-1695).
A többi ágyasától nem született gyermeke.
SZOHJON KORONAHERCEG (1612-1645):
I Vang, Indzso király és Injol királyné elsőszülött fia. 1625-ben (13 évesen) nevezték ki trónörökösnek.
1627-ben nősült meg, felesége Kang Minho (1611-1646), a Korjó-dinasztia híres tábornokának (Kang Kamcshan) egyik leszármazottja.
Gyermekeik:
1. I Szokcsol, Kjongszon herceg (1636-1648)
2. I Szokrin, Kjongvan herceg (1640-1648)
3. I Szokjon, Kjonggan herceg (1644-1665)
1636-ban a második mandzsu invázió alatt apjával a namhani erődbe menekült, ám amikor a mandzsuk elfoglalták a Kanghva szigetet, akkor Indzso király megadta magát Hung Tajdzsinak (Nurhacsi dzsürcsi kán fia, a mandzsu alapítású Csing-dinasztia első császára). Szohjon önként vállalta, hogy feleségével és több csoszoni hivatalnokkal együtt túszként megy Senjangba, a csing fővárosba. A túszként eltöltött idő alatt Szohjon herceg nagy erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy Csing ne ápoljon ellenséges viszonyt Csoszonnal. Megvédte az embereit, például Kim Szanghont is, akit a mandzsuk kémkedéssel vádoltak. Megtanulta a mongol nyelvet és segédkezett a nyugati határ meghódításában. 1644-ben 70 napot töltött Pekingben Dorgon mandzsu herceggel (Nurhacsi 14. fia), aki azt tűzte ki célul, hogy leveri a Ming-dinasztia maradékát. Itt találkozott jezsuita misszionáriusokkal, többek között a német Johann Adam Schall von Bell-lel, és általuk ismerkedett meg a római katolicizmussal és a nyugati kultúrával.
Indzso király és a hozzá közel álló hivatalnokok elítélték Szohjon herceg csing-barát viselkedését, és habár 1645-ben visszatért Csoszonba, apjával konfliktusokba keveredett, amiért megkísérelte modernizálni Csoszont azáltal, hogy behozta a katolicizmust és a nyugati tudományokat. Szohjon herceget nem sokkal azután, hogy visszatért Csoszonba, holtan találták a király szobájában, feje több sebből is vérzett. A legenda szerint Indzso ölte meg a saját fiát egy tintatartóval, amit a herceg Kínából hozott. Ugyanakkor egyes történészek szerint megmérgezték, mivel a halála után fekete kiütésekkel lett tele a teste és gyorsan el is bomlott. Sokan (köztük a felesége is) próbálták kideríteni, hogy mi történt a trónörökössel, de Indzso azonnali temetést rendelt el, leredukálva ezzel egy koronaherceg temetésének kijáró pompát. Sírhelye Gojangban, Kjonggi tartományban található. Indzso sohasem látogatta meg a fia sírját.
Indzso király Szohjon koronaherceg legidősebb fia helyett Bongrim nagyherceget (Szohjon öccse, a későbbi Hjodzsong király) nevezte ki az új trónörökösnek. Ezután felségárulás bűntette miatt hamarosan elrendelte Szohjon feleségének kivégzését és három fiának száműzetését a Csedzsu szigetre, ahonnan csak a legfiatalabb tért vissza élve. A 12 éves Kjongszon herceg 12 évesen, Kjongvan herceg 8 évesen halt meg 1648-ban.
Érdekesség:
Indzso király és Szohjon koronaherceg alakja a Hwajung / Splendid Politics (Ragyogó politika / A fény hercegnője) c. 2015-ben készült tévésorozatban is látható.
előzetes
videólink a felirat kiegészítésében
magyar felirat (5 féle időzítésű)
A felirathoz csatolva történelmi háttér Indzso királyról és Szohjon koronahercegről.
A magyar felirat elkészültének ideje: 2023. június 3.
24 megjegyzés:
A 18. évforduló kapcsán az AvistaZ torrentoldalon jún. 6-ig arányvesztés nélkül tölthető le minden.
Kedves Biri!
Köszönet a tőled megszokott jó feliratért, és a történelmi háttér kikutatásáért is.
Korábban láttam már a filmet, de a magyarításoddal újra megnéztem.
Érdekes film, és történelmileg valósághű az alapgondolata. Azaz a Csingből visszatérő koronaherceg halálának és családja sorsának ábrázolása, amit természetesen, egy kitalált történet keretében helyeznek el.
A kor, azaz a 17. század eleje, nem igazán a dicsőséges időszaka Csoszonnak.
Ez persze kicsit korábbról jön.
Szondzso király uralkodása idején (1552-1608) csúcsosodik ki a katonailag megerősödött japánok támadása az un. imdzsin háborúban (1592-1598).
Ekkor a király egészen a Ming-birodalom határáig menekül és menedéket kér, amit a Ming császárság elutasít. Eközben az önmaga által is elismerten okos, de kevéssé kedvelt, ágyastól származó fiát, Gvánghegunt, koronaherceggé nevezi ki. Phenjanban hagyja és megbízza a védelmi sereg megszervezésével, amit a herceg sikeresen meg is old.
A háború eseményeit és sokak tetteit nem részletezem, de megemlítem I Szun Sin tengernagyot, aki 1592-ben megsemmisítő vereséget mér a japán flottára.
Egy idő után viszont leváltják, ezután 1597-ben óriási vereséget szenved a csoszon flotta a japán tengeri erőktől. Ekkor I Szun Sint újra pozícióba helyezik, aki 1597 októberében a japán flottát csapdába csalva, annak 130 hajóját semmisíti meg 13 hajóval. (Napjaink egyik filmjében is szerepel ez.)
1598 novemberében a csoszon flottához kínai tengerészeti erők is csatlakoznak.
A norjangi tengeri csatában vereséget szenvednek a japánok, ezzel véget ér az imdzsin háború. A csatában egy eltévedt golyó következtében meghal I Szun Sin admirális. Halála előtt azonban megtiltja, hogy ezt közöljék a csata vége előtt.
A korabeli évkönyvek szerint mindenki az mondja, hogy a halott I Szun Sin legyőzte az élő japánokat.
Szondzso királyt Gvánghegun király követte, akit 1623-ban elűztek a trónról, száműzetésbe küldték. 1641-ben halt meg Csedzsu-szigeten.
Eljutottunk a filmbeli uralkodóhoz, akit Indzso király néven ismer a történelem.
Gvánghegunt ő taszította le lázadással a trónról. A történetírás Csoszon második legrosszabb királyaként tartja számon.
Még pár szó a közvetlen utókorok értékeléséről. Ahogy Csoszon uralkodóinak nevét ismerjük, az posztumusz név, a sírfeliratukon található meg. A legtiszteltebbnek és nagyobbnak ítéltek neve végén a „dzso” jelenik meg. Az ettől kevésbé tiszteltek a „dzsong” végződést kapják. Azok pedig, akiket közvetlen utódaik elítéltek, ilyen nevet nem kapnak. Mint a fentiekben említett Gvánghegun is. A megnevezés Gvánghe herceget jelent. Rajta kívül csak egy uralkodót ítéltek így meg, ő a mai értelmezések szerint is kiérdemelte a megvetést. Gvánghegun megítélése korunkban pozitív irányban változik.
Miért ítél részrehajlóan a kortárs nemesség és az új király? Gondolom, ezt mindenki tudja.
Vajon miért nem kapott „dzso” végződést a ma legnagyobbnak tartott Szedzsong király? Miért lett Szedzso a neve a véreskezű 2. fiának? Bizonyára van elképzelése erről is mindenkinek.
Kicsit hosszúra sikeredett, de a filmről nekem leginkább ezek jutottak eszembe és nem a filmben játszó színészek teljesítménye.
Kedves Dorina!
Nagyon szívesen a feliratot. Örülök, hogy az én fordításommal újra megnézted a filmet.
Hű, jó messzire visszamentél az időben! Nekem nem az imdzsini háború és I Szunsin tengernagy jutott az eszembe a film nézésekor, hanem párhuzamként egy másik, kb. 120 évvel későbbi, tragikus király-trónörökös (apa-fiú) kapcsolat. Bizonyára többen sejtik, hogy Jongdzso királyra és Szado koronahercegre gondolok.
A mostani felirathoz csatolt történelmi háttérben csak Indzso királyról és Szohjon koronahercegről írtam. Bár a végén szóba hoztam a Hwajung c. sorozatot - aminek az előzménye a The King's Face (A király arca) c. sorozat -, és mivel mindkét drámához készítettem régebben magyar feliratot, ezért annak idején elég sok mindent írtam erről a történelmi korszakról a kiegészítő fájlokban és itt a blogban is. Kvanghénak igazságtalan, szomorú sors jutott, az utókor már valóban pozitívabb színben ítéli meg őt királyként.
Akit pedig érdekel Indzso király kora, a következő néznivalók közül lehet válogatni (bevallom, hogy én még nem láttam mindegyiket):
- sorozat: Blooded Palace: The War of Flowers / Chuno / Hwajung / Iljimae / My Sassy Girl / Strongest Chil Woo / Tamra the Island / The Horse Doctor / The Reputable Family / The Return of Iljimae / The Three Muskeeters
- mozifilm: The Fortress / The Night Owl / The Swordman / War of the Arrows
- rövid tévéjáték: Return Home
Kedves Biri! Nagyon köszönöm a filmet, a nagyszerű feliratot és a kiegészítéseket! Köszönet Dorina neked is, a történelmi áttekintésed segít még mélyebben értelmezni a korszakot.
A film nagyon izgalmas, jól felépített. A középpontban Cshon Kjongszu fiktív szerepe áll. Kíváncsi voltam a film koncepciójára, hisz az általatok említett filmek, sorozatok mindegyikét láttam. Ez a kor valóban nem a Csoszon idők fénykora. Ryoo Joon-yeol méltán kapta a legjobb színésznek járó díjat. Bár nekem a király alakítása is nagyon tetszett. De Yoo Hae-jin nem is meglepetés, őt már sok filmben láthattuk. Ryoo Joon-yeol emlékezetes az Alienoid scifiből, bár más filmekben is láttam már, de ebben főszereplő. Ígéretes tehetség.
Még kiemelném a palota filmezését. Nagyon szeretem az épületek hangulatát, a rejtett zúgokat. Bár ez most a Changdeok palota, hisz az Imjin-háború után ide költöztették át a királyi udvart a Gyeongbok palota leégése miatt. Nem tudom, a forgatáskor használták-e az eredeti helyszíneket, hitelesnek tűnik. A film hangulatát tökéletesen támogatja a díszlet. Mennyi nagyszerű feldolgozása van ennek a korszaknak és még mindig tudnak újat hozni. Mindig csak ámulok, hogy milyen tehetségesek a koreai filmesek.
Gyeongbokgung.
Kedves Biri!Köszönöm szépen a fordítást és a történelmi áttekintést mindkettőtöknek .Tudom a fordítónak sokkal,de sokkal több tudásra van szüksége, mint az egyszerű nézőnek.Megvallom őszintén,hogy mivel Korea egy nem túl nagy ország ,rengeteg történelmi sorozat készült és készül ott,így direkt nem nézem meg,hogy melyik palota mikor kié,mert én egyszerű lélek vagyok , akkor nem tudom magam beleképzelni a filmbe,ha tudom,hogy JÉ,IGEN,EZ XY palotája,az ilyen meg ilyen korból.Nagyon köszönöm ennek ellenére,hogy tájékoztattok,hálás vagyok a tudnivalókért.Még mindig szeretem a "MESÉKET".KÖSZÖNÖM MÉG EGYSZER A FORDÍTÁST.Paggy
Kedves Mikaz!
Örülök, hogy ilyen hamar megnézted és köszönöm, hogy írtál a blogba.
De jó, hogy te már mindegyik felsorolt sorozatot láttad! Én csak a Chuno, Hwajung, Iljimae és The Return of Iljimae címűeket láttam. Irigylésre méltó, hogy a dél-koreai filmesek ennyiféleképpen feldolgozzák a történelmüket.
Ryoo Joon-yeol szerintem is megérdemelte alakításáért a legjobb színész díjat. Én is sok filmben láttam már (a Canola címűhöz fordítást is készítettem), és valóban; most jutott el oda, hogy főszerepeket kap. Legközelebb a "The Battle: Roar to Victory" c. filmet fogom tőle megnézni, amiben szintén a sokoldalú Yoo Hae-jin a partnere.
Kedves Paggy!
Nagyon szívesen a fordítást, örülök, hogy te is ilyen hamar megnézted a filmet. Történelmi (kosztümös) filmet úgy is lehet nézni, hogy az ember nem néz utána semminek, csak hagyja, hogy magával ragadja a helyszín, a zene, a díszletek, a színészi játék, a történet. Ha jó egy film, akkor ennyi is bőven elég az élvezethez. Én azonban az élet minden területén keresem az összefüggéseket (egyszerűen így jár az agyam), úgyhogy nekem plusz élményt jelent az, amikor rájövök, hogy ezt a történetet az egyik filmben / sorozatban így dolgozzák fel, a másikban úgy. Most is jó volt tudni, hogy arról a trónörökösről van szó, akit a Hwajung-ban elvittek túsznak Csingbe. Más szemmel nézem azt, aminek ismerem a történelmi hátterét.
Az egyik, amit akár megtanulhatnánk a koreaiaktól, hogy történelmünk nagy, vagy kevésbé nagy, pozitív vagy negatív alakjait filmek által mutassuk be akár olyan formában, ahogy a koreaiak teszik. Ők nem ragaszkodnak az igazsághoz, amit mellesleg úgysem lehet teljes bizonyossággal megállapítani. Ezzel szemben, a kutatások alapján, az egyes történelmi alakok jelen állás szerinti megítélésére támaszkodva, s egyben azt erősítve készítenek filmeket. Mivel egy-két évtizede még kevésbé voltak óvatosak, s nem a mai gyakorlatot folytatták, azaz nem tüntették fel a film elején-végén, hogy a történet fikció, nagy szakmai és társadalmi felháborodás kísért némely alkotást. Ilyen volt például a Painter of the Wind c. sorozat, a két nagyszerű festő, Kim Hong-Do és Shin Yoon-Bok története, amely egy történelmi regény alapján készült. A regényben, mint sokan emlékszünk, az írói szabadság Shin Yoon-Bok-ot nőként ábrázolja. Na, lett is óriási bonyodalom belőle, holott a sorozat rendkívüli mértékben járult hozzá, hogy ez a két, tagadhatatlanul zseniális festő közismertté vált, alkotásaik nagyon sokak számára váltak felejthetetlenné. Ma már elővigyázatosabbak a filmkészítők, mint Az éjszakai bagoly is mutatja. Ez persze nem feltétlenül zárja ki, hogy egyesek tiltakozzanak az igazság jegyében.
Ez a film sok, történetírás szerint is igaz elemre épül anélkül, hogy az egész igaz lenne, ám a király alakját hitelesen ábrázolják, feltehetően a királyi udvart és a politikai szerepet betöltőket is a valóságnak nagyjából megfelelően mutatják be. Tehát a néző képet kap, a továbbiakban már nem fehér folt a kor és annak szereplői a néző számára.Ez az, amire véleményem szerint szükségünk lenne. Bátrabban, s egyben elővigyázatosan kellene a mostaninál sokkal több történelmi filmet készíteni, leszögezni, hogy sok avagy néhány elem kitalált, viszont így a feledés homályába vesző uralkodó, régen élt, nagy, történelmi alak nemcsak egy-egy név volna az utókor szemében, hanem hús-vér ember.
Hadd hozzak egy magyar példát mondandóm alátámasztására. Könyves Kálmán királyunkról gyerekkoromban azt tanították, hogy torz testű, púpos ember volt. Azóta ez mintha már megdőlt volna, mivel fény derült rá, hogy az uralkodását megelőző hatalmi harcok, elsősorban II. Béla király korábban történt megvakíttatásával vívta ki az utódok feneketlen - mellesleg jogos - haragját, miközben Kálmán amúgy bölcs, művelt és korának felvilágosult uralkodója volt. Történészeink ma már egyik legjelesebb királyunkként tartják számon. Könyves Kálmán csak egy kiragadott példa, de arra nagyon alkalmas, hogy árnyalt személyiségét, a kor sokszor véres és kegyetlen, de a mához vezető elengedhetetlen történésként megörökítsék, s hogy a jelen tudására építve már ne a púpos királyt, ne csak a "boszorkányok pedig nincsenek" kimondóját lássuk benne. De legyen ott a film elején a koreai filmekből is jól ismert megjegyzés, ami megakadályozza az értelmetlen vitákat, figyelmeztetés a nézőnek, sőt, kíváncsiságának felébresztője, aminek következtében a film után nekiláthat olvasgatni, mik is az igazolható tények az adott témában.
Végül köszönöm a remek feliratot, meg persze a filmet.
Igen-igen-igen Biri és Cinke,így jó,ahogy írtátok.Egyébként ÁZSIAI TERMELÉSI MÓDBÓL írtam a szakdolgozatom,tehát nagyon szeretem a történelmet..Üdv:Paggy
Kedves Paggy! Bocsi, ha felkavartalak a palotákról írt gondolatokkal. Valóban nem kell ennyire belemenni a részletekbe, ha egy kitalált történetet nézünk. De olyan sokáig mutatták a palotát, amikor a herceggel a hátán ment oda a főszereplő, hogy kíváncsi lettem. Ugyanis hatalmas történelmi baki lett volna a Gyeongbok palota filmezése. A másik palota tróntermét sajnos nem láttam élőben, de az ikonikusan összekapcsolódik Indzso király személyével. Viszont a Gyeongbok palotát láttam, meg tudtam állapítani, hogy nem az a film helyszíne.
Ahogy Biri is írja, én is szeretem az összefüggéseket. Szeretem, ha valami tudott dologhoz kapcsolhatom a filmben látottakat, még akkor is, ha a film csak egy fikció. Bizony nagyon kiábrándított, amikor a Silla korról szóló sorozatok valamelyikében kukorica volt a parasztok házára felkötve. Azért ez elég durva tévedés. Utánanéztem, Kínába is csak 1500-as évek első felében jutott el a tengeri. Innen a koreai parasztok eresze alá még újabb évszázadnyi időnek kellett eltelnie. Egészen biztos, hogy a Silla királyság idején még nem lehetett ott kukorica. Sőt a Palota ékköveiben sem volt hiteles.
Na, megint csak süketelek! A lényeg, hogy a filmek értékéből mit sem von le, ha nem bogarászod így a történelmi kapcsolatokat. Igazad van, ha önmagáért szereted a mozit!
Cinke felvetése is jogos. Bizony minden kor másképp értékeli a történelem szereplőit. Könyves Kálmán esete valóban jellemző példa a magyar történelemből. Többféle értelmezés is lehetne, ha sorozat készülne az uralkodásáról.
Koreában a Szöul 1945. sorozat vetítését pl. le is állították egy időre, mert Li Sin Man utódai bírósági keresettel támadták a csatornát, hogy negatív színben tüntetik fel a köztársaság első elnökét. Végül a tévécsatorna folytathatta a sorozatot, tényekkel tudta igazolni, hogy nem hamisítja meg a történelmet.
Nem tudom, kis hazánkban lesz-e valaha olyan történelmi sorozat, ami élvezhető, hiteles és művészi értékkel mutatja be múltunk nagy alakjait.
Bármilyen fikció színezné is, nagyon sokat segítene a magyar történelem megszerettetetésében. Feltétele persze, hogy legalább az alapok ábrázolása korhű legyen. Az Aranybulla c. förmedvényt sajnos nem sorolhatom ide. De negatív élményem a Honfoglalás c. film is. Magyarjaink fehér vászongatyában akarták meghódítani a Kárpát -medencét. Noha számos leírás van arról, hogy gazdagon díszített, ékszerezett ruházata volt a magyaroknak ekkoriban. László Gyula ezt tényekkel, rajzokkal is igazolta.
Bocsi a kitérőért, messzire kalandoztam a filmtől. De elindítottatok egy beszélgetést, csak csatlakozom a gondolataimmal.
Kedves Mikaz!Persze, persze , mindenki maskepp van a koreai sorozatokkal.Az en ertekelesem szerint a kosztumos sorozatok ,elvarazsolos mesek.Hagyom, hogy elvigyenek magukkal.Valljuk be oszinten ,jonehany nem eri el az europai szinvonalat, marmint az igenyes europait, megis megnezi az ember, mert istenien tudnak meselni.Erdekesek, izgalmasak,magaval ragadoak, am nem dokumentum film jelleguek.Mielott azsia sorozatokat kezdtem nezni, lattam nehany igen jo europait.Uj felfedezesem, hogy a koreai filmek kozott talaltam igazan jokat.Pld.a koreai filmklubban latott: Soha nem mondok fel-t.Ajanlom neked.Szep napot!Paggy
Tudom, hogy Ti sokkal tobb filmet neztem mint en, azert irtam, hogy most fedeztem fel magamnak igazan a koreai filmeket.De azok nem ropitenek "meseorszagba".😄😄😄😄😄🌷Paggy
Kedves Cinke!
Nagyon szívesen a feliratot, örülök, hogy te is megnézted a fordításommal a filmet.
Teljes mértékkel egyetértek veled. Bizony lenne mit tanulnunk a koreaiaktól azon a téren, ahogy bemutatják történelmük nagy alakjait. (Már ha lenne rá egyáltalán pénz.) Igazán érdekes, amit Könyves Kálmánról írtál.
Kedves Mikaz és Paggy!
"Mindenki más filmet néz" - valami ilyesmit szokott mondani Réz András a MÜPA filmklubjában. Hiába nézik ui. az emberek ugyanazt a filmet, mást és mást láthatnak bele, illetve fedezhetnek fel benne. Kinek-kinek máshová eshet a hangsúly, így eltérhet a mondanivaló, az értelmezés. Sőt, még az sem mindegy, hogy mikor nézi az ember az adott filmet. Lehet, hogy a jelenlegi állapotában egészen másként hat rá, mintha korábban nézte volna meg, vagy ha pár év elteltével újra megnézi, olyan érzése lesz, mintha egy másik filmet nézne, mint amire emlékezett.
Ezzel csak azt akarom mondani, hogy van, aki az apró nüanszokra is felfigyel, van, aki a történelmi előzmények ismeretében nézi, van, aki a film megtekintése után a magyar filmes viszonyokon kezd el gondolkodni, és van, aki nem szívesen olvasgat utána, mert nem akarja, hogy mindez megakadályozza abban, hogy beleképzelje magát a filmbe. És milyen jó, hogy nem vagyunk egyformák, mindannyiunkra máshogy hat egy film! Szerintem a műalkotásoknak éppen ez adja meg a varázsát.
Köszönöm, hogy jelentkeztetek a blogban és leírtátok mindazt, amit a film megnézése váltott ki belőletek.
Három dolog:
- Beraktam a történelmi hátteret a film topikjába (így nem csak a felirat kiegészítésében olvasható Indzso király és Szohjon koronaherceg).
- A Mikaznak írt válaszomban szóba hoztam a 2019-es The Battle: Roar to Victory c. filmet, amiben szintén együtt játszik Yoo Hae-jin és Ryoo Joon-yeol. Tegnap megnéztem és úgy döntöttem, hogy tervbe veszem a fordítását.
- Dorina a hozzászólásában megemlítette, hogy Csoszon uralkodóinak általunk ismert nevei posztumusz nevek. Ezzel kapcsolatban ajánlok egy nagyon hasznos írást azoknak, akik még nem hallottak erről: https://koreainhungary.blog.hu/2022/06/15/kisokos_hogyan_kaptak_nevuket_csoszon_uralkodoi
Kedves Biri! Nagyszerű, hogy lefordítod a 2019-es filmet! A névadásról szóló kiegészítés is nagyon érdekes.
Köszönöm.
Kedves Biri! Remek ötlet volt a Korea in Hungary cikkére felhívni a figyelmet. A korábbi megjegyzésemet nem akartam már tovább hosszabbítani. Ezzel viszont olvashatott róla még több adalékot az, akit érdekel a téma. Csajka Edit írásait nagyon kedvelem. Mindig nagyon jól és tárgyszerűen ír, és persze nagyszerűen tud koreaiul. Sajnálom, hogy nem ír gyakrabban az előbb említett médiumban, azt hiszem, idén még nem publikált ott. Szóval, köszönet érte.
Igen, rendszeresen olvasom a Korea in Hungary oldalt és Csajka Edit írásai különösen magas színvonalúak. Sajnálom, hogy - valamilyen oknál fogva - nem tudok oda hozzászólást írni.
Kedves Biri!
Tegnap esti filmem lett a The Night Owl. Ez egy igazán összetett alkotás. Utólag örülök neki, hogy előre nem olvastam végig a bejegyzést, csak a film rövid ismertetőjét, mert így meglepetésként ért, hogy ki adott parancsot a gyilkosságra. Meg is állapítottam magamnak, hogy a legtöbb koreai történelmi filmben valaki mindig áldozatául esik a palotabeli ármánykodásnak, hatalmi játszmáknak, mások ellenszenvének.
Örülök, hogy sok ismerős arcot fedezhettem fel a filmben, és a tőled megszokott minőségi fordítással nézhettem végig. Köszönöm a munkádat!
Kedves Kati!
Nagyon szívesen. Örülök, hogy te is megnézted a fordításommal.
Épp a The Battle: Roar to Victory (A pongodongi csata) c. filmet feliratozom, és olyan érdekes, hogy itt is ugyanezt a két főszereplőt látom! Ebben bezzeg nincs palotabeli intrika, hanem inkább összefogás és hősies önfeláldozás. Mindkettőben nagyon jól játszik Yoo Hae-jin. Sajnálom, hogy mindegyik alakításáért csak jelölték a legjobb színész díjra, de nem kapta meg.
Kedves Biri! Köszönöm szépen a feliratot.:)
Szívesen, kedves Darinka.
A film a topik megnyitása óta egy halom díjat söpört be, úgyhogy frissítettem a díjak listáját.
Drága Biri! Ismét egy lebilincselő filmet fordítottál. Nagy öröm volt számomra a Te feliratoddal nézni. Minden alkalommal meg kell állapítanom, hogy a munkád rendkívül profi. Nagyon köszönöm!
Kedves Zita!
Nagyon örülök, hogy megnézted a filmet a fordításommal. Köszönöm szépen a visszajelzést.
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.