2022. január 22., szombat

The Book of Fish

THE BOOK OF FISH ~ A halak könyve
자산어보 / Jasaneobo

dél-koreai kosztümös fekete-fehér film, 126 perc, 2021. március

Rendező: Lee Joon-ik
Forgatókönyvíró: Kim Se-gyeom
Producer: Kim Sung-chul
Operatőr: Lee Eui-tae
Vágó: Kim Jeong-hun
Zeneszerző: Bang Jun-seok

Szereplők:
Sol Kyung-gu - Csong Jakcson (mester, a legidősebb Csong fivér)
Byun Yo-han - Cshangte (halász)
Lee Jung-eun - Kago asszony
Ryu Seung-ryong - Csong Jagjong (filozófus-költő, a legfiatalabb Csong fivér)
Min Do-hee - Bokje
Jo Woo-jin - a Hukszan-sziget kormányzója
Kang Ki-young - I Kangve (Csong Jagjong tanítványa)
Cha Soon-bae - Punghon
Kim Eui-sung - Cshangte édesapja
Bang Eun-jin - Cshangte édesanyja
Jung Jin-young - Csongdzso király
Choi Won-young - Csong Jakcsong (hithű katolikus, a középső Csong fivér)
Yoon Kyung-ho - Mun Szundok (hajótörött)

1801-ben, miután Csoszonban az ifjú Szundzso király kerül trónra, a katolicizmus felé fordult Csong Jakcson tudóst árulás vádjával a Hukszan-szigetre száműzik. A baljós Fekete-hegyen először csak a számára szokatlan ízű, friss tengeri herkentyűkből készült ételekre figyel fel, később pedig egyre jobban ámulatba ejti őt a sziget körüli változatos tengeri élővilág. El is határozza, hogy ír egy részletes tanulmányt minderről. Cshangte, a széles körű gyakorlati ismerettel rendelkező helybéli fiatal halász lesz a segítségére, aki egy nemes fattyaként a tanulás révén akar kiemelkedni elnyomott helyzetéből.

Díjak:
- 2021. 57. BaekSang Arts Awards - nagydíj: Lee Joon-ik
- 2021. 30. Buil Film Awards - legjobb rendező: Lee Joon-ik
- 2021. 42. Blue Dragon Film Awards - legjobb színész: Sol Kyung-gu / legjobb forgatókönyv: Kim Se-gyeom / legjobb fényképezés: Lee Eui-tae / legjobb vágás: Kim Jeong-hun / legjobb zene: Bang Jun-seok
- 2021. 41. Korean Association of Film Critics Awards - legjobb film / legjobb színész: Sol Kyung-gu / legjobb forgatókönyv: Kim Se-gyeom / FIPRESCI díj: Lee Joon-ik
- 2021. 41. Golden Cinematography Awards - legjobb film / legjobb színész: Sol Kyung-gu / legjobb rendező: Lee Joon-ik / legjobb fényképezés: Lee Eui-tae / legjobb újonc színésznő: Min Do-hee
- 2021. Korea University Film Festival - legjobb színész: Sol Kyung-gu
- 2021. 8. Korean Film Writers Association Awards - legjobb rendező: Lee Joon-ik / legjobb színész: Sol Kyung-gu / legjobb zene: Bang Jun-seok
- 2021. Cine 21 Award - legjobb színész: Sol Kyung-gu
- 2021. 22. Busan Film Critics Awards - legjobb színész: Byun Yo-han  


A CSONG FIVÉREK

CSONG JAKCSON [Jeong Yak-jeon] (1758-1816):
A legidősebb Csong fivér, tudós. 1801-ben a katolikus üldöztetés alatt a Hukszan-szigetre (Fekete hegy) száműzték. Száműzetése alatt írta a "Jasaneobo" c. tanulmányt a tenger élővilágáról, hogy segítsen a parasztoknak megkülönböztetni 226 különböző halat és tengeri élőlényt, ami a sziget körüli vizekben él. Ő a film főszereplője.

CSONG JAKCSONG [Jeong Yak-jong] (1760–1801):
A középső Csong fivér, koreai római katolikus mártír, nagyban hozzájárult Koreában a római katolicizmus terjedéséhez. Ő írta az első, csupa koreai betűvel lejegyzett katolikus kátét, hogy az a közemberekhez is eljuthasson, hiszen a kínai karaktereket csak a nemesek tudták elolvasni. Ferenc pápa 2014. augusztus 16-án Szöulban boldoggá avatta.

CSONG JAGJONG [Jeong Yak-yong] (1762–1836):
A legfiatalabb Csong fivér, a késő Csoszon-kor egyik legnagyobb gondolkodója, írói álneve Daszan [Dasan]. Nagy hatású könyveket írt filozófiai, tudományos és kormányzati témákkal kapcsolatosan, költőként is híres volt.
Fontos közigazgatási tisztet töltött be, Csongdzso [Jeongjo] király bizalmasa volt. A király halála után 1801-től 1818-ig száműzetésbe kényszerült Namin (déli) frakcióbeli tagsága miatt, illetve azért is, mert bátyja hithű római katolikus volt.
Alakja fontos szerepet kap a Yi San (A korona hercege) és az Eight Days, Assassination Attempts against King Jeongjo (Nyolc nap, Merényletek Csongdzso király ellen) c. 2007-es sorozatokban. Magyar felirat a címükre kattintva található hozzájuk.

A három fivérnek volt egy mostohabátyja is, aki az apjuk első feleségétől született; Csong Jakhjon [Jeong Yak-hyeon] (1751–1821). Ő nem szerepel a filmben.

Szeretettel ajánlom Mikaznak, aki a blogom 7. évfordulójára meghirdetett
nyereményjáték nyerteseként ennek a filmnek a fordítását kérte.

előzetes

OST Choi Baek-ho - End of Sea

teljes OST

kritika

ajánló

videólink a felirat kiegészítésében

A felirathoz mellékeltem egy részletes háttéranyagot, ami a következőket tartalmazza:
- Csongdzso király és fia; Szundzso király
- A Csong fivérek (Csong Jakcson, Csong Jakcsong, Csong Jagjong)
- Mun Szundok (híres hajótörött)
- Csuang Csou, Konfuciusz, Csu Hszi (filozófusok)
- Négy könyv és öt klasszikus (kínai klasszikus és kanonikus könyvek)
- Mingxin baojian  
- óriás fűrészes sügér

magyar felirat

A magyar felirat elkészültének ideje: 2022. január 22.

16 megjegyzés:

N.Ildikó írta...

Köszönöm szépen Birikém, hogy gondoltál rám. Letöltöttem. Szép hétvégét.

biri66 írta...

Kedves Ildikó!

Nagyon szívesen. A felirat egyelőre csak az avistazról tölthető le, de a feliratok.info oldalra is elküldtem 4 órával ezelőtt, úgyhogy remélem, hamarosan felkerül oda is.

Magdolna írta...

Kedves Biri! Köszönöm a filmet és a fordítást.

biri66 írta...

Kedves Magdimama!

Örülök, hogy felkeltette a film az érdeklődésedet. E-mailben küldtem neked ideiglenes megás linket a mappámból, hogy könnyebben letölthesd a videót.

Zsuzsianyu írta...

Kedves Biri! Köszönöm a film fordítását . Nagyon megható történet volt a 2 ember kialakult barátságáról, és egymás iránt érzet tiszteletről . Isten bizony mikor ki fogta a nagy sügért , a kubai nagy hal jutott eszembe azon a kis lélekvesztőn megfogni, igen nagy tapasztalatot mutatott be itt is a halász . Nagyon tetszett és egyáltalán nem zavart hogy fekete -fehér volt a film . Köszi szépen .

mikaz írta...

Drága Biri! Hálásan köszönöm, hogy ilyen alapos körültekintéssel,részletes kiegészítésekkel tetted elérhetővé a filmet! Valóban megérdemelte a kiemelt figyelmet. Látom a díjak sorát kapta rendező, forgatókönyvíró,zeneszerző és a főszereplő színészek is. Byun Yo-han játékát vártam leginkább s igen, méltó partnere volt Sol Kyung-gu-nak.

Nagyon vártam, nem is csalódtam. Valahol olvastam egy kritikában,hogy a fekete-fehér operatőri megoldás a csoszon-kori tusrajzok hangulatát idézi. Van benne valami, valóban olyan érzésem volt végig, mintha történelmi tablót szemlélnék. Szerintem lenyűgöző volt így látni a történetet. A színek elvonták volna a figyelmet a tartalom drámai üzenetéről, hangsúlyosabb és kifejezőbb volt ez a megoldás.
Nagyon szerettem a két férfi visszafogott,lényegre törő beszélgetését, a bölcs szavak jelentősége épp ettől hatott erőteljesebben.A száműzött tudós megfontolt szavai és a társadalmi elnyomásból kitörni akaró fiatal feszítő ellentmondásai egyben jelentették a generációk, a társadalmi rang és a tudás szintje közötti ellentéteket. A természet és a kormány kemény törvényei között élő szigetlakók egyszerű, egyenes gondolkodásmódja nagyszerű keretét adta a kibontakozó életigazságnak.
"Ha nem tudsz a tudásodhoz méltón élni
élj úgy, ahogy élned kellene!"
Többször meg fogom nézni,mert érzem,hogy minden bölcs mondatnak fontos üzenete van. Most viszont az első benyomás alapján írok. Több rétege van ennek a történetnek. A két férfi között feszülő ellentét, majd a kialakuló tisztelet és szeretet keretet ad a korszak mélyebb rétegeinek megértéséhez. A királyi udvar korrupt, elavult hatalmi struktúrája, az újat ellenző régens királynő kártékony uralkodása már előrevetíti a remete királyság végnapjait. Ebben a légkörben büntetlenül garázdálkodhatnak a kisebb rangú tisztviselők. A kilátástalan helyzetben tengődő emberek között pedig termékeny talajra lel az egyenlőséget hirdető krisztusi tanítás. A film címe a természetre utal: Halak könyve. A természet törvényei sokkal egyértelműbbek és igazságosabbak, mint az emberi törvények.
"...Az az élet is jelentőségteljes,ami befogadja
a világ mocskos sarát..."
Előbb történik meg az a csoda, hogy a tengeri sünből kibújik az eleven madárka, minthogy érdek nélkül fogadja fiává egy nemes a törvénytelenül született gyermekét.
Koreai történet, de sajnos ma is aktuális.
Milyen jó lenne, ha magyarul is olvashatnánk Kim Hoon Fekete sziget című regényét Csong Jakcson száműzetéséről.
Köszönöm a kiemelt figyelmet, köszönöm a szép feliratot!

biri66 írta...

Kedves Zsuzsianyu!

Nagyon szívesen a fordítást. Ahhoz képest, hogy manapság az ember ritkán találkozik fekete-fehér filmmel, egyáltalán nem volt zavaró a színek hiánya, sőt. Annyira hozzászokik az ember, hogy szerintem fel sem tűnik, hogy fekete-fehér. Így is gyönyörű látványt nyújt a tenger és a környezet.
Az az óriás sügér elképesztő látványt nyújtott, ahogy a hátán cipelte a halász. Utánaolvastam (a háttéranyagban is megírtam), hogy ezek valóban esznek kis méretű cápákat.

biri66 írta...

Kedves Mikaz!

Mindent nagyon szívesen. Örülök, hogy a blog novemberi nyereményjátékának keretében ennek a filmnek a fordítását kérted, mert így volt alkalmam többször is megnézni, illetve több dolognak utána is néztem, miközben a háttéranyagot összeállítottam.

Szerintem is megérdemelte a rendező, Lee Joon-ik a díjakat. Örülök, hogy még mindig ilyen szívesen nyúl kosztümös témákhoz. Az eddigi két legnagyobb sikere egyébként a 2005-ös The King and the Clown (A király és a bohóc), valamint a 2015-ös The Throne (A trón) volt, de jómagam is fordítottam már a mostanin kívül három alkotását: a 2003-as Hwangsanbul (Hajdan a csatamaezőn), a 2010-es Blades of Blood (Véres pengék) és a 2011-es Battlefield Heroes (A csatamező hősei) c. filmjeit.

Azt hiszem, a két főszereplőt sem kell bemutatni a koreai filmek kedvelőinek. Sol Kyung-gu igazi veteránnak számít, itt a blogban a Birthday (Születésnap) és a Petal (Szirom) c. filmekben látható, Byun Yo-han pedig méltó párja volt. Tőle is fordítottam már ezen kívül két filmet; az A Day (Ismétlődő nap) és a Will You Be There? (Ott leszel?) címűeket.

Igazán találó az, amit a tusrajzos hangulatról írsz a fekete-fehér film kapcsán. Egyébként is nagy jelentőséget kap a filmben a kalligráfia, sokszor időz rajtuk a kamera. A versfordítások kapcsán viszont mentegetőznöm kell, mert nyilván meg sem közelítik az eredeti színvonalat. Az angolon kívül nem volt más szövegem, úgyhogy csak erre támaszkodhattam. A Cshangte és Jagjong mester tanítványa közötti verseny sem könnyítette meg a dolgomat, de talán ki lehetett belőle érezni, hogy az egyszerű halász valóban leiskolázta a művelt tanítványt.

mikaz írta...

Kedves Biri, szerintem nagyon érzékletes volt a verseny fordítása. Jól átjött a színvonalbeli különbség. Amúgy sem vagyunk túlzottan jártasak az efféle versenyek rejtelmeiben. Bár a történelmi tárgyú filmekben szinte kötelező elem, hogy egy-egy kifejezésre rögtönözniük kell, de nem ismerve a koreai kifejezéseket, ennek művészi értékét nehéz felismerni.
Még azt akartam kiemelni, de mégis kimaradt, hogy amikor a fekete-fehér filmből felröppen a kék madár, az egy nagyon-nagyon szimbolikus jelenet. Nem tudom, hogy jó információt találtam-e? Kék madár: halhatatlanság, az örök élet istennőjeként tisztelt Xiwangmu hírnöke http://www.szinkommunikacio.hu/233_03_lista.htm
Te tudsz bármi másról a koreai mitológiában? Nagyon nem lenne a filmhez illő,ha a nyugati kultúrából ismert kék madár jelképe lenne.

cinke írta...

A koreaiak szerint a kék madarak Isten hírnökei, akik az emberek körül röpködnek, és jelentést visznek Istennek.

mikaz írta...

Köszönöm kedves Cinke, így már ez is helyére került.

biri66 írta...

Én is nagyon köszönöm Cinkének a kék madárral kapcsolatos magyarázatot és a blogjában (még korábban) megjelent filmajánlót (link fent a topikban).

Bizony nem mehetünk el amellett szó nélkül, hogy ebben az időszakban durva keresztényüldözés zajlott Koreában, a XIX. században több mint 10 ezer ember vesztette életét eretnekség vádjával.

A Mikaz által említett 2011-ben megjelent Kim Hoon regényt - Black Island (Fekete sziget) - valószínűleg a filmrendező is alapul használta, nem csak A halak könyvét. A regényben is olvasható, hogy a mártírhalált halt Jakcsong nem a földre, hanem az égre tekintve várja a halált, miközben az Urat hívja. Előtte mentegeti a Törvényszék előtt a bátyját és az öccsét. Kifejti, hogy ők nem elég erős akaratúak ahhoz, hogy kitartsanak a kereszténység elvei mellett, számukra ez nem más, mint egy csodálatos történet. Ennek köszönhetően a két fivérét nem végzik ki, hanem "csak" száműzetésbe kényszerülnek.
Pár részletet az alábbi linken lehet angol nyelven olvasni a könyvből:
https://www.kln.or.kr/lines/fictionView.do?bbsIdx=365
Itt pedig egy nagyon szép könyvelőzetes:
https://www.youtube.com/watch?v=_WBUhHsndvM

Névtelen írta...

Kedves Biri! Ez a film másodszorra sem okozott csalódást nekem, tetszett; és igen, nagyon jót tett ennek az értékes mozinak egy hozzá méltó magyar felirat. Csakis köszönet lehet a fordító jutalma. Láthatóan sok munkával járt, de azt hiszem megérte.
A filmet, a filmfesztivál vetítése után, most néztem meg újra. Mindkétszer azt gondoltam, hogy ehhez a mozihoz kifejezetten a fekete-fehér technika illett legjobban, találóan választott a rendező.
Mivel több minden érdekelt a történettel kapcsolatban, kicsit utánanéztem pár dolognak.
A Hügszán-sziget (흑산도) a Koreai-félsziget délnyugati csücskétől, Mogpo kikötővárostól jóval nyugatabbra egy apró sziget a Sárga-tengerben (koreai metódus szerint Nyugati-tengerben), már csak a Hong-sziget van tőle még kicsit arrébb. Joggal érezhette a fővárosból száműzött, hogy a világ végére küldték el.
A sziget neve, ahogy a feliratban is megjelenik, azt jelenti, fekete hegy. Onnan kapta a nevét, hogy a hegyekkel teljesen beborított hely egy bizonyos szögből nézve feketének látszik.
A komor név, a hely, ami a „világ végén” van, ok lehetett az elkeseredésre. Ezt oldotta fel a tudós kíváncsisága, az elhatározás, hogy elkészíti a Halak könyvét, és a barátság a halásszal. Már volt cél, amiért élni lehet.
Na és, a „kék madár”. Sokan mások is feltették Mikaz kérdését; gondolom, a filmbeli a jelentését igazán csak a rendező tudná megmondani.
Amit Cinke írt, vallásos szövegekben lehet fellelni.
Azt hiszem, más is hallotta már a szállóigét: Kergeti a boldogság kék madarát. Vagyis egy elképzelt boldogságot hajszol, amit sosem ér el, az élet meg elmegy mellette.
A fogalom Maeterlinck belga író „Kék madár” c. történetből terjedt el a világon, Dél-Koreában is így ismerik. Még van egy „Kék madár szindróma” fogalmuk is, ami a fenti viselkedést foglalja magába. Emellett a Koreai-félsziget déli, meleg helyein valóban vannak kék színű madarak.
Dél-Koreában szokásos a filmek olyan ajánlása, hogy 2 tévés személyiség beszélgetésével mutatják be. Ez történt a „Halak könyve” esetében is. Előkerült a „kék madár” kérdés is.
A válasz fordítása ez: Ha a „kék madár”-ra gondolunk, a remény életre kel. A filmbeli remény a Jeong Yak Jeon és Chang Dae közötti mély barátság. (Átírás: RR, eredeti: 정약전, 창대, kiejtés: Csang Jákcsan és Csángde)
Aki kíváncsi rá, itt megnézheti Csang Jákcsan szobrát, ami a Hükszán-szigeten van. A szobor a sziget kikötőjére tekint: https://img.khan.co.kr/news/2021/03/31/l_2021040101000003600315531.webp
Aztán még, igazad van Biri, többszörös megnézéssel érti meg az ember teljesen az ilyen filmeket. Magam a „Málmoi – Szavaink gyűjteménye” film fordítása közben éreztem ezt. DORINA

mikaz írta...

Kedves Dorina! Köszönöm az értékes kiegészítéseket.
Maga a Fekete-hegy magyarázata is sokat kerekít a történeten,sőt hozzáad a fekete-fehér operatőri munka megértéséhez is.
Számomra a párbeszédből idézett gondolat tökéletesen igazolja a kék madár jelenet lényegét. "A remény életre kel", így el tudom fogadni. A kilátástalan helyzetbe kergetett tudós számára a megtalált életcél, a kialakuló tisztelet és barátság okkal jelentheti a remélt nyugalom megvalósulását. Szándékosan nem írom a boldogság hajszolását, mert ebben a szituációban milyen boldogságról álmodozhatott volna a száműzött tudós.
Köszönöm a szoborról készült képet is. Nyilván nem véletlen,hogy a színész alkata is nagyon hasonló. Jeong Yak Jeon-t korabeli képeken is szikár emberként ábrázolták.

Megértem, ha a fordítás nehézségeit élményként éltétek meg mindkét film esetében. Nekem persze sokkal könnyebb dolgom van, hisz a jól követhető felirattal sok ismeretet készen kaptam tőletek. De még így is élmény továbbgondolni a filmek témáját, hát még,amikor a fordítás miatt kutattátok fel az ismereteket.

biri66 írta...

Kedves Dorina!

Nagyon örülök, hogy az én feliratommal is megnézted újra a filmet. Köszönettel és érdeklődéssel olvastam a kiegészítéseidet.

biri66 írta...

A koreai színész, akinek arisztokrata családjáról mozifilm is készült: https://koreainhungary.blog.hu/2023/02/28/a_koreai_szinesz_akinek_arisztokrata_csaladjarol_mozifilm_is_keszult

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.