2015. augusztus 17., hétfő

Koreában jártam 5. Vallások együttélése, Buddha születésnapja – lámpás felvonulás

Fogadjátok szeretettel Mikaz koreai élménybeszámolójának ötödik részét! 


5. Vallások együttélése, Buddha születésnapja – lámpás felvonulás

„A szerzetesnek sincs útja egyenest a Paradicsomba."  
(koreai közmondás)

Az utazás előtt fedeztem fel Lengyel Miklós: Dél-Korea, Ázsia rejtett gyöngyszeme című könyvet (Libri kiadó 2014.) Idézet a könyvből: „…amennyire sokszínű és változatos Korea történelme, olyannyira színes és tartalmas a koreaiakat jellemző eszmevilág. És ami szintén koreai különlegesség, a különböző eszmék békés szimbiózisban férnek meg egymás mellett."

Az ősi sámánhit:
A legősibb hiedelemvilág nyomai még ma is fellelhetőek a temetkezési szokásokban, az áldozatok bemutatásában, a még működő jósdákban. Az utak mellett mi is többfelé láttunk fűvel borított félgömb alakú sírokat. Ezek a kis földhalmok az univerzumot szimbolizálják.

Családi sírhely az autópálya mellett

Buddhizmus:
A három királyság idején (i. e. 37 - i. sz. 668) Kínából érkezett a buddhizmus mahájána változata. A szanszkrit szó jelentése nagyszekér, vagyis a nirvánát bárki elérheti, aki meditáció révén hűen követi a buddhista tanokat és előírásokat. Az Egyesült Silla Királyság idején (i. sz. 668 - 935) erősödött államvallássá. Úgy virágzott fel ez a kultúra, hogy mellette létezhettek a sámánhit ősi elemei is. Májusban van a legnagyobb buddhista ünnep, Buddha születésnapja. Ilyentájt feldíszítik, színes lampionokkal kivilágítják a kolostorokat. A lampionok meggyújtása a világ sötét felén való felülemelkedést jelképezi. Számos kolostor közül Kjongdzsu közelében, a királyság legjelentősebb buddhista emlékeit látogattuk meg. (Queen Seondeok (A Silla királyság ékköve) című sorozat)

Szakkuram-grotta: A 8. században épült ez a barlangszentély az 565 m magas Tohan-hegyen. A szentély közepén ülő Buddha a Keleti-tengerre néz. A szoborcsoport 1995 óta az UNESCO világörökség része, ezért itt nem lehetett fotózni. Képeslapot vásároltam a szoborról.

A barlangszentély bejárata előtt

Buddha kőből faragott szobra (képeslap)

Kilátás a Keleti-tenger felé

Pulguksa - templom: 
A templom nevének jelentése: Buddha Országának Temploma. 751-től építették 25 éven keresztül. A templom bejáratával szemben 33 lépcsőfok szimbolizálja az emberi lélek útját Buddha világához. Ezen az úton nem juthattunk be a kolostorba, turisták elől elzárt terület. Érdekes, hogy mindenütt magas lépcsőfokok voltak. Idegenvezetőnk elmondása szerint azért, hogy senki se fordítson hátat Buddhának, miközben lemegy a lépcsőkön.

A megvilágosodás stációi

Az udvaron látható Tábotháp sztupa a vallás sokrétűségét jelképezi. A négyszögletes formák a tanulás gyötrelmeit, a kör alakú gránitlapok a megvilágosodást. 

A tanok szellemiségét jelképező pagoda

A szentélyben trónoló Buddha

A kolostor fő épülete a 33 lépcsővel

Szöuli karnevál: 
Su, a koreai idegenvezetőnk nagy meglepetéssel kedveskedett nekünk. Szombaton délután részt vehettünk a szöuli lótuszlampion fesztiválon. Különböző rendekhez tartozó buddhista kolostorok szerzetesei, szimpatizánsok, néptáncosok, népzenészek színes kavalkádja ez. Körülbelül három óráig tartó felvonulás, mely végül a Seongjo sugárúton, a Kvánghvámun térnél és a Cshanggjé pataknál ér véget. A Jogyesa buddhista templomban gyülekeztünk, kaptunk egyen pólót és lampiont. Kimbappal és vízzel kínáltak a szervezők. Nagyon fegyelmezett, jól szervezett menet volt. Ugyanakkor látványos és vidám karneváli hangulat. Résztvevőként felejthetetlen, életre szóló élmény azonosulni a koreai emberek örömével.

Gyülekezés a Jogyesa templomnál

Zenészek nyitják a sort

Hölgyek hanbokban

Szerzetes nők

Gyerekek

Egy a sok szép díszes kocsi közül

A mi csoportunk is beállt a sorba

Visszatértünk a Jogyesa templomhoz

Leadtuk a leltári számmal ellátott ledes lampionunkat. A póló szép emlékként a miénk maradt. Majd csatlakoztunk a Kvánghvámun téren ünneplő tömeghez. Üdvözölt bennünket Pak Kunhje elnökasszony. S egy buddhista vallási vezető irányításával megkezdődött a szertartás Buddha születésnapja tiszteletére. Hívők tömege ülve imádkozott a Seongjo sugárúton. A díszes kocsikon lévő kivilágított szobrokat behúzták a főtérre.

Dísztribün a főtéren

Hívők ezrei a sugárúton

Egy kivilágított rizspapír szobor a téren

Másnap már nyoma sem volt, hogy itt ilyen hatalmas tömeg gyűlt össze. Minden újra tiszta és rendezett volt.
A térről elsétáltunk a Cshanggjé patakhoz. Korábban már rácsodálkoztunk a patakon lévő papírszobrokra. Nem értettük, miért vannak ott, s mikor lesznek kivilágítva. Most a szavunk is elállt a gyönyörűségtől. A lampionokkal együtt pazar látványt nyújtottak a patak felett. Megvilágosodtunk!

A Cshanggjé patak

A nap végén a pataknál

Konfuciánus tanok:
Taejo király (1392-1398) a Csoszon-korszak első királya, úgy erősítette meg tekintélyét és hatalmát, hogy háttérbe szorította a buddhizmust, s helyette a konfucianizmust vezette be. Ez nem vallás, hanem az egész társadalom életét meghatározó értékrend, filozófiai rendszer. Kínában alakult ki időszámításunk előtt a 6. században. Koreában a mai napig meghatározó, s a filmekből is jól ismert eleme az ősök és az idősebbek iránti feltétlen tisztelet. A tanulás és a tudás értékelése ma is hihetetlen energiák mozgósítására ösztönzi a társadalmat. (Sungkyunkwan Scandal című filmsorozat)

Csongmjo-szentély: konfuciánus szentély, melyet az ősök tiszteletére  1394-ben hozott létre Taejo király. Két király kivételével valamennyi csoszoni uralkodó és hitvese itt lelt végső nyugalmat. De nem a testük, hanem a lelkük. Minden király a halála előtt sztélét írt, amelyen összegezte a legjelentősebb cselekedeteit. Az utókor ez alapján adott nevet a királynak. (Pl. Yi San a halála után Jeongjo lett.) Ez a fatábla őrzi a királyok lelki energiáját, amely hitük szerint megsegíti az utódokat. A királyok földi maradványa a főváros környéki királyi sírhelyeken nyugszik, de ide sajnos nem látogattunk el.  Az ősök szelleme előtti tisztelgés rítusát 1462 óta változatlan formában tartják meg a szentélyben, jellegzetes zenével és tánccal kísérve. 1995-ben az UNESCO a Világörökség részévé nyilvánította.

A nyugalom szigete a lüktető város közepén

A szertartás, amit évente egyszer ma is bemutatnak

Korea leghosszabb tradicionális építménye

Kereszténység:
Vay Péter, magyar misszionárius a 19. század végén és a 20. század elején többször is megfordult Koreában. Hiteles útleírást készített a korról és a remetekirályság belső életéről. 
Műve: Korea: Egy misszionárius feljegyzései a századfordulóról. http://terebess.hu/keletkultinfo/vay.html

„…A kereszténység elterjedése Koreában szinte csodaszerűen hangzik. Ahhoz hasonló módon sehol nép nem ismerte meg Jézus tanait. Se idegenből jött apostolok nem találtak távoli partjaihoz, se missionáriusok nem voltak az elsők, kik mint oktatók léptek volna fel a nép között…”

Ahogy Vay Péter is utal rá, a hit elterjesztése alulról kezdődött. A 17. században egy Kínából hazatérő, ott megkeresztelkedett koreai kezdte el terjeszteni a tanításokat. Később ezt külföldről érkező misszionáriusok is segítették. Bár nem ment simán, sokáig üldözte őket a hatalom. A  konfuciánus értelmiség vetélytársnak tartotta  az új vallást. II. János Pál pápa 1984-ben szöuli látogatása idején 103 koreai mártírt avatott szentté. (Jejoongwon c. filmsorozat: H. N. Allen, amerikai protestáns lelkészorvos megalapította Szöul első nyugati típusú kórházát.)

Több millió keresztény él Koreában. Ma az összes felekezetet figyelembe véve többen vannak, mint a buddhisták. Számos helyen láttam keresztény templomot. A modern épületek rengetegében számos helyen magasodik kereszt. Bukchon Hanokban is áll szép hagyományos koreai stílusban épült templom. Parkjában a koreaiak jellegzetes arcvonásai Mária és Jézus szobrán.

Mária a gyermekkel

Myeong Dong katedrális: 1898. május 29-én szentelték fel. Gót stílusban épült, az akkori Szöul legnagyobb épülete volt. Húsz fajta, helyben égetett vörös és szürke téglából emelték. A főépület 23 m, a torony 45 m magas. Itt van a katolikus egyház központja is.

A katedrális

Gótikus templomhajó

Az oltár

Következik: 6. Az Egyesült Silla Királyság központjában
Előzmény: 4. A múlt megidézése: Királyi palota, Suwon

2015. augusztus 11., kedd

Koreában jártam 4. A múlt megidézése: Királyi palota, Suwon

Fogadjátok szeretettel Mikaz koreai élménybeszámolójának negyedik részét! 


4. A múlt megidézése: Királyi palota, Suwon

„Ha van világegyetem, van nap is, ha van nép, van uralkodója is.” 
(koreai közmondás)

I. Az uralkodók élete:

Kjangbokkung: A Csoszon-dinasztia első palotája (kung = palota).
Taejo király (1392-1398), a korábbi Lee Sung Gye tábornok, a Csoszon-dinasztia első királya. Hivatalosan 1392-ben hozta létre királyságát, Hanszong (Szöul) központtal. A város köré védőfalat emeltek erős városkapukkal, s ő építtette az első királyi palotát 1395-ben. (The Great Seer c. sorozat)
A palota elpusztult az Imjin-háború idején (1592-98.)  A királyi udvar átköltözött a Chándak palotába. A Kjangbokkung romokban maradt a következő három évszázadban. 1867-ben Daewongun régensherceg idején újították fel. Újra itt élt a királyi család. De a királyné elleni merénylet (1895) után a férje, a későbbi Kodzsong császár elhagyta a palotát, soha nem tért vissza. (Jejoongwon c. sorozat)
Az Északi kapun mentünk be, így nem keveredtünk a többi turistacsoporttal. Ez a kapu éppen szemben van a Kék Házzal. 

A Kék Ház: A dél-koreai köztársasági elnök rezidenciája

Északi kapu

Teapavilon: lótusztavacskán álló kétszintes, hatszögletű pavilon. A hozzá vezető hidat a koreai háború (1953) után rekonstruálták. 

Teapavilon, háttérben a Bugak hegy

Kjánghvéru pavilon: Királyi ünnepségek, külföldi követek fogadásának helyszíne volt. Mesterséges szigeten áll 48 gránittömbön egy téglalap alakú tóban, amely 128 méter hosszú és 113 m széles. Az első 1412-ben épült, a japán invázió során leégett 1592-ben. A jelenlegi épületet 1867-ben állították.

Kjánghvéru pavilon

Királyi trónterem: A Kündzsangdzsan a palota legrangosabb épülete, ahol a király a hivatalos meghallgatásokat tartotta. Nevének jelentése: „A szorgalom segíti a kormányzást”.

A trónterem

A trón

A trónterem ácsolata

Az egyes épületek fontosságát nemcsak a méretük és díszítettségük jelképezte, hanem a tető négy sarokívén látható mitológiai állatok száma is. A figurák száma mindig páratlan. A 11 már nagyon fontos épületre utal. A szobrok szerepe, hogy távol tartsák az ártó szellemeket és a tüzet.

Mitológiai szobrocskák a tető sarokívén

Nem véletlenül féltek a tűztől. Szinte az egész város fából épült. A házakban, így a királyi palotában is ondol rendszerű fűtés volt. Ez egy vízszintes füstcsatorna elvén működő padlófűtés, melynek kivezetése egy, az épület mellett álló külön kémény. A királyné lakosztálya mellett a narancssárga téglával és mintákkal díszített hatszögletű kémények női jelképeket hordoznak.

Egy kémény a királyné kertjében

Koreai Nemzeti Néprajzi Múzeum: A palotán belül egy pagodaszerű modern épületben található.

A múzeum bejárata

Három fő téma köré csoportosították a múzeum anyagát: történelem, életmód, hagyományok. Rendkívül látványos, igényes és gazdag. Általában minden múzeumban lemaradok a csoporttól, nem tudok betelni a látvánnyal. Itt is így jártam, kevés az idő. Kárpótlásul az utolsó percekben vettem egy képes összefoglalót. De sajnos csak kínai nyelvű kiadvány volt. Vicces, mert még a hangult sem tudom elolvasni, mit kezdjek a kínaival. De a képek magukért beszélnek.

Történelmi emlékek:
Az első nemzeti zászló

Dél-Korea zászlaja ma is a japán megszállás idején kialakított Tegukki. Eredete az ősi jin-jang szimbólum: a felső piros rész a pozitív kozmikus erőt, a jangot, az alsó kék rész pedig a negatív kozmikus erőt, a jint jelképezi. A kört minden sarokból egy-egy trigram veszi körbe. Minden egyes trigram a négy őselemet: a levegőt, a földet, a tüzet, és a vizet szimbolizálja.

Életciklusok hagyományai:
esküvői szertartás

Életmód, gazdálkodás, kultúra: 
tradicionális hangszerek

Kvanghvamun kapu:
A főkapu nevének jelentése: „Megvilágosodás vezesse a népet”.
Az egész palotát ettől a kaputól kiinduló fal övezi. A palotával egy időben, 1395-ben épült. Az épületegyüttes elhelyezkedése a fengsuj hagyományait követi. Északon a Bugak hegy, délen a Han folyó. Az 1592 japán invázió idején ez a kapu is leégett, és romokban hevert több mint 250 évig. A palotával együtt építették újjá 1867-ben. 1926-ig állt, amikor a japánok elbontották, és átköltöztették délkeletre. A kapu eredeti helye előtt építették fel a japán főkormányzóság palotáját, így kitakarták a koreai függetlenséget jelképező királyi palotát. A kapu faszerkezete a koreai háború idején teljesen megsemmisült.
1963-ban Pak Csong-hi elnök alatt betonból újjáépítették, maga az elnök írta fel hangul betűkkel a kapu feliratát. 2006 és 2010 között teljesen felújították, történelmileg pontosan rekonstruálták a faszerkezetet is. Visszaköltöztették az eredeti helyére, így ismét a palota fő északi-déli tengelyébe került. A kapu felirata ismét az eredeti hanja betűkkel szerepel, ahogy 1395-ben is. A japán főkormányzóság épületét 1995-ben robbantották fel.

A kapu (wikipédia fotó)

Őrségváltás: Naponta 14 órakor kezdődik a Deoksu palota előtt. Ez az épület a Kjanbok palotától délre, a városházával átellenben található. Itt éltek Korea utolsó uralkodói 1897-től: Kodzsong császár és a fia Sundzsong császár is. Érdekesség: 1898 szeptemberében a japánoknak tulajdonított „kávémérgezési összeesküvést” sikerült élve megúsznia mind a hercegnek, mind pedig az apjának, de a trónörökös maradandó károsodásokat szenvedett, és ennek következtében impotenssé vált, ami a dinasztiára nagy csapást jelentett, hiszen csak törvényes utódok örökölhették a trónt.
(Gabi című mozifilm, 2012. Főszereplő: Jo Jin-mo)

A régi és az új városháza

A főkapu felirata: „Leginkább respektált urak bejárata”. Az őrségváltás az udvari zenekar hangszeres bevonulásával kezdődött. Kb. 20 percig tartó színes előadás, aminek a végén lehetett fotózni a szereplőkkel.
A ceremónia kezdete

A kulcsok átadása

Történelem a mai épületek között

II. A nép élete

Suwon–Jongin skanzen: Suwon Szöultól 40 km-re délre fekszik. Legismertebb látványossága a Hvászang-erőd, melyet Jeongjo király (Yi San) építtetett 1794-97 között. Sajnos ezt idő hiányában nem néztük meg, tovább utaztunk a jongini skanzenbe. Valóságos élő falu benyomását kelti a 243 hektáros területen fekvő múzeum. 260 épület a legegyszerűbb parasztházaktól a gazdag urak portájáig. A falubíró háza, mögötte a börtön:

Főbíró hivatala

A rabok

Több tucat működő műhely:
Kovácsműhely

Egy módosabb paraszt házának udvara

Korabeli ruhába öltözött emberek.
Életkép a falun

Élő állatok, művelt kertek, patak, többféle középkori híddal:

A patak

Falusi konyha

Egyszerű parasztház, ondol kémények

Előkelő úr családja

Hagyományőrző bemutatók: néptánc, lovasbemutató, falusi menyegző, kötéltáncosok, sámánok.

Népi tánc

Kötéltáncos

Kipróbálhatjuk a középkori játékokat (célba dobás óriási vesszővel).

Középkori játékok

Betérhetünk a falusi kocsmába, felöltözhetünk korhű ruhákba. Az élet nagyon mozgalmas. Több filmet is forgattak itt, s ma is gyakran van filmforgatás a falu területén.

Jang Geum itt találta meg a jó szójapaszta titkát