크로싱 / Keurosing
Rendező: Kim Tae-kyun
Forgatókönyvíró: Lee Yoo-jin
Producer: Patrick D. Choi
Operatőr: Jung Han-chul
Vágó: Ko Im-pyo
Zene: Kim Tae-seong
Szereplők:
Cha In-pyo - Kim Jongszu (apa)
Sin Myeong-cheol - Dzsun (Jongszu fia)
Seo Young-hwa - Jongszu felesége
Jung In-gi - Szangcshol (Jongszu barátja)
Joo Da-young - Miszun (Szangcshol lánya)
Jongszu egy volt focista, aki egy kis bányászfaluban él Észak-Koreában a feleségével és tizenéves fiával, Dzsunnal. Habár sokat nélkülöznek, boldogok azzal, ami megadatik nekik. Jongszu terhes feleségéről azonban kiderül, hogy az alultápláltság miatt tébécében szenved. A férj elhatározza, hogy átkel a határon Kínába, hogy gyógyszert szerezzen a nejének. Egy rajtaütés során menekültként Dél-Koreába kényszerül, ahonnan nem térhet vissza a családjához. Az elkeseredett férfi közvetítő segítségével próbálja felvenni a kapcsolatot a szeretteivel. Dzsun egy ideig reménykedve várja haza az édesapját, majd az édesanyja halála után felkerekedik, hogy megkeresse.
Díjak:
- 2008. 16. Chunsa Film Art Awards - legjobb rendező: Kim Tae-kyun / zsűri különdíj: Cha In-pyo
- 2008. Foreign Press Promotion Award - film kategória
- 2008. 18. Korean Catholic Mass Communication Award
Érdekességek:
- A film ötlete 2005-ben született az MBC "30 napos tudósítás a disszidensekről Kínában" c. 2 részes televíziós dokumentumfilmjének hatására.
- Kim Tae-kyun rendező és Lee Yoo-jin forgatókönyvíró több mint 100 interjút készített emigránsokkal, civil szervezetek tagjaival és közvetítőkkel (akik segítenek a disszidálásban), hogy a film minél realisztikusabb legyen.
- Kim Cheol-young rendezőasszisztens a valóságban maga is észak-koreai disszidens.
- A szereplők 3 hónapon át tanulták a helyes kiejtést valódi észak-koreai menekültektől.
- A film nagy részét kínai és mongol helyszíneken forgatták, hogy pontosan ábrázolják a menekülő útvonalat.
- Az észak-koreai faluban játszódó jeleneteket a Kangvon tartománybeli Jongvolban forgatták (egy dél-koreai bányászvárosban, aminek a házai hasonlítanak az észak-koreai stílushoz) és Beyiyo faluban, Mongóliában.
- Lee Kwang-hoon filmrendező plagizálással vádolta meg az alkotókat, azt állítva, hogy a film Yoo Sang-joon észak-koreai menekült története, amiről ő írt forgatókönyvet. A film forgalmazója visszautasította a vádakat.
- Dél-Korea ezt a filmet nevezte a 2009-es Oscar-díjra.
előzetes
videólink a felirat kiegészítésében
Forgatókönyvíró: Lee Yoo-jin
Producer: Patrick D. Choi
Operatőr: Jung Han-chul
Vágó: Ko Im-pyo
Zene: Kim Tae-seong
Szereplők:
Cha In-pyo - Kim Jongszu (apa)
Sin Myeong-cheol - Dzsun (Jongszu fia)
Seo Young-hwa - Jongszu felesége
Jung In-gi - Szangcshol (Jongszu barátja)
Joo Da-young - Miszun (Szangcshol lánya)
Jongszu egy volt focista, aki egy kis bányászfaluban él Észak-Koreában a feleségével és tizenéves fiával, Dzsunnal. Habár sokat nélkülöznek, boldogok azzal, ami megadatik nekik. Jongszu terhes feleségéről azonban kiderül, hogy az alultápláltság miatt tébécében szenved. A férj elhatározza, hogy átkel a határon Kínába, hogy gyógyszert szerezzen a nejének. Egy rajtaütés során menekültként Dél-Koreába kényszerül, ahonnan nem térhet vissza a családjához. Az elkeseredett férfi közvetítő segítségével próbálja felvenni a kapcsolatot a szeretteivel. Dzsun egy ideig reménykedve várja haza az édesapját, majd az édesanyja halála után felkerekedik, hogy megkeresse.
Díjak:
- 2008. 16. Chunsa Film Art Awards - legjobb rendező: Kim Tae-kyun / zsűri különdíj: Cha In-pyo
- 2008. Foreign Press Promotion Award - film kategória
- 2008. 18. Korean Catholic Mass Communication Award
- A film ötlete 2005-ben született az MBC "30 napos tudósítás a disszidensekről Kínában" c. 2 részes televíziós dokumentumfilmjének hatására.
- Kim Tae-kyun rendező és Lee Yoo-jin forgatókönyvíró több mint 100 interjút készített emigránsokkal, civil szervezetek tagjaival és közvetítőkkel (akik segítenek a disszidálásban), hogy a film minél realisztikusabb legyen.
- Kim Cheol-young rendezőasszisztens a valóságban maga is észak-koreai disszidens.
- A szereplők 3 hónapon át tanulták a helyes kiejtést valódi észak-koreai menekültektől.
- A film nagy részét kínai és mongol helyszíneken forgatták, hogy pontosan ábrázolják a menekülő útvonalat.
- Az észak-koreai faluban játszódó jeleneteket a Kangvon tartománybeli Jongvolban forgatták (egy dél-koreai bányászvárosban, aminek a házai hasonlítanak az észak-koreai stílushoz) és Beyiyo faluban, Mongóliában.
- Lee Kwang-hoon filmrendező plagizálással vádolta meg az alkotókat, azt állítva, hogy a film Yoo Sang-joon észak-koreai menekült története, amiről ő írt forgatókönyvet. A film forgalmazója visszautasította a vádakat.
- Dél-Korea ezt a filmet nevezte a 2009-es Oscar-díjra.
előzetes
Kiegészítő anyag:
- The Net (A háló) 2016-os dél-koreai film
- Hyeonseo Lee: A lány hét névvel - könyvajánló
- Hyeonseo Lee: A lány hét névvel - könyvajánló
- Park Yeonmi: Mit tanultam a szabadságról, miután megszöktem Észak-Koreából? (11 perces videó magyar felirattal)
12 megjegyzés:
Kedves Biri!Nagyon jónak tűnik ez a filmed is.Köszönöm szépen a fordítást,köszönöm az érdekességek háttér anyagot is.Üdvözlettel Magdimama.
Kedves Biri!
Ráéreztem,mikor kell benézni hozzád. Most csak turkálok a sorozatok között s egyik sincs ínyemre. Erre itt ez a film ami a tartalmát olvasva nem egy könnyed történet, de most valami ilyen szokatlanra,megdöbbentőre vágyok.
Mint mindig, most is köszönöm a munkád s a háttérinfókat.
Üdv,anoli
Kedves Magdimama és Anoli!
Örülök, hogy felkeltette az érdeklődéseteket a film, bár ahogy az a tartalomból is kiderül, nem könnyű szórakozást ígér. Elküldtem nektek e-mailben a videókat hozzá.
Köszönöm a filmet, a remek feliratot, sikeresen letöltöttem, megnéztem. Bevallom, az utolsó percekig reménykedtem egy derűsebb befejezésben és meglehetősen csalódottan vettem tudomásul, hogy a film nem mutatott fényt az alagút végén. Nem tudom, hogy a készítőknek mi volt a szándéka, talán a minél szélesebb közönség figyelmének felkeltése. 2009-ben az észak-koreai állapotok feltérképezése és annak közhírré tétele is szenzációnak számított. Sajnos a helyzettel való gyakori szembesülésünk kevés a dolgok megváltoztatásához, legfeljebb a kollektív tudatba való eljuttatásban bízhatunk. A film a maga depresszív hangvétele mellett hibátlan alkotás, a fényképezés, a színészi alakítások dicsérendők. A rendező óvakodott attól, hogy túlzottan harsány módon mutasson rá a Kim-klán bűneire. Ezt jól is tette, hiszen az ő tagadhatatkan gazságaikhoz a nagyhatalmak érdekein át vezet az út. Meg aztán arról sem szabad elfeledkezni, hogy az ilyen kegyetlen diktatúrák milyen alattomos módon épülnek fel, s mire a benne élők észbekapnak, a rendszer annyira bebetonozódott, hogy szinte kilátástalan változtatni. De nem lehetetlen, csak a külső és belső erők közös akarata szükséges hozzá. Ráadásul nehezítő tényező a kelet-ázsiában olyan erős tekintélyelvű mentalitás. Sokadszorra tűndtem el azon, hogy ez az arrafelé olyan meghatározó gondolkodás vajon miben gyökerezik, a buddhizmus mennyire ágyazott meg a nyomában megjelenő konfuciánus filozófiának, ami máig ható módon korlátozza a szabad gondolkodást. Tűnődni lehet, de ehhez az én tudásom kevés. Mindenesetre érdekes tapasztalni, hogy a jelenkori filmkészítők között milyen kevés a kivezető utat is felmutatni képes alkotó, a legjobbak - így például a Crossing rendezője - is általában a fájdalmas állapotok képi rögzítésére szorítkoznak.
Kedves Cinke!
Gondoltam, hogy érdekelni fog téged ez a film, köszönöm, hogy máris megnézted és írtál róla.
SPOILER
Én is nagyon megdöbbentem, amikor először láttam a filmet, mert egyáltalán nem ezt a befejezést vártam. Valójában alig hittem a szememnek. Utánaolvasva azonban annak a férfinak, akit az érdekességek között is említettem, rájöttem, hogy a rendező a szomorú valóságot tárta elénk, tényleg ez történt annak a disszidensnek a fiával. És rajta kívül persze még sok-sok emberrel.
Yoo Sang-joon (dél-koreai állampolgárságú) észak-koreai menekült, akinek a felesége és a kisebbik fia meghalt az éhínség idején. Az életben maradt fiával Kínába szökött, ahol építkezéseken dolgozott, a fiát pedig egy kínai állampolgárságú, koreai etnikumú család felügyeletére bízta. Ő maga ezután Dél-Koreába szökött, majd egy idő után a gyermekét közvetítők segítségével, Mongóliát érintve akarta Dél-Koreába csempészni. A fiú azonban a sivatagon átkelve meghalt a kimerültségtől. Az apa ezután úgy döntött, hogy segíteni fogja a disszidálókat, különös tekintettel az árván maradt, szülők nélkül utazó gyerekekre.
Íme, egy híres, fiatal hölgy, akinek sikerült:
Park Yeon-mi észak-koreai menekült és emberjogi aktivista. 2007-ben, 13 évesen szökött Kínába az édesanyjával és a nővérével, majd két év múlva került Dél-Koreába, miután átkeltek a Gobi-sivatagon. 2014-ben New Yorkba költözött, jelenleg a Columbia Egyetemen tanul.
Ezen a magyarul feliratozott, 11 perces videón arról beszél angolul, hogy mit tanult a szabadságról, miután megszökött Észak-Koreából. Az utolsó mondatai kifejezetten optimisták: "Semmi sem örök a világon. Ezért minden okunk megvan a reményre."
https://www.ted.com/talks/yeonmi_park_what_i_learned_about_freedom_after_escaping_north_korea?language=hu
Be is teszem a fent említett Park Yeonmi videót a kiegészítésekhez.
Drága Biri! Hálásan köszönöm,hogy felfedezted és lefordítottad ezt a filmet! Fantasztikus szereposztással és gondolom valósághűen forgatták. Végigizgultam a történetet, s csatlakozom Cinkéhez, én is csalódtam a befejezésben.Valóban hiányzik az optimizmus,s tényleg valószínű,hogy 2009-ban még a figyelem felkeltése is szenzációnak számított. Talán épp a hűvös realizmusa miatt nem lett Oscar-díjas?
A büntetőtábor jeleneteinél reménytelennek éreztem a család egyesítését,Miszun sorsa jól tükrözte az árvák esélytelenségét. Csodának tűnt,hogy a déli közvetítő eljutott az információkig, hát még a táborig. Az apa beillesztése a déli társadalomba működött volna,csak az empátia veszett el a bürokrácia útvesztőiben. Illetve az a déli munkás, aki elítélően beszélt róla, jól szemléltette a társadalom ellentmondásos viszonyulását is.Érdekes és elgondolkodtató jelenet volt a kereszténységről, Jézus szerepéről folytatott vita. Északon még a Biblia olvasása is halálos bűnnek számított. Kína és Mongólia és általában a nagyhatalmak viszonyulása szintén egy külön téma lehetne,még a kínai német nagykövetség amatőr viselkedése is.Tévében közvetíteni a menekültek arcát, hisz ez halálos lehet az otthon maradtak számára, ahogy a fiút kellően meg is alázták az apa árulása miatt.
Nagyon sok rétege van ennek a filmnek.Filmezés szempontjából is lenyűgözött. A színészi játék különösen megrázó. Cha In-Pyo -t nemrég is láthattuk a fordításoddal a Seoul Searching tanáraként, színészi képessége vitathatatlan. Joo Da-young már a Palota ékköve óta feltűnik a tehetségével, itt a soványsága döbbentett meg. Csak nem fogyasztották ehhez a szerephez a gyerekeket? Shin Myeong-Cheol -ról nem igazán találtam adatot,vele most mi lehet? Csak azt látom,hogy 1995-ben született.
Két könyvet ajánlanék, amiket most fedeztem fel:
2020. januárjára ígéri a HVG kiadó Daniel Tudor:Kérdezz meg egy észak-koreait! A könyv beharangozójában ez áll: "Hiteles és őszinte vallomások az észak-koreai életkörülményekről – maguktól az észak-koreaiaktól."
A másik, már a Librinél megjelent könyv Pan-dji: Vörös évek c. verseskötet.Még nem olvastam, de nagyon várom,hogy meghozzák, mivel a szerző álnéven megjelentetett, Észak-Koreából kicsempészett novellái - Vádirat 2017.- irodalmilag is értékes,megrázó vallomások egy ma is ott élő szemtanútól.
Kedves Mikaz!
Nagyon szívesen a fordítást. Igazán örülök, hogy megnézted és köszönöm, hogy írtál róla. Úgy fedeztem egyébként fel, hogy a Parasite (Élősködők) c. film elképesztő nemzetközi sikerének hatására még decemberben elterveztem, hogy készítek majd egy összeállítást azokról a játékfilmekről, amelyeket Dél-Korea Oscar-díjra nevezett. A hosszú listát nézegetve meglepődtem, hogy milyen sokat láttam már közülük, és eldöntöttem, hogy igyekszem mindet megnézni. Így jutottam el ehhez a Crossing (Átkelés) c. filmhez, és mivel nem találtam hozzá magyar feliratot, ezért készítettem egyet. Reméltem, hogy lesz iránta némi érdeklődés.
Én is nagyon kiemelném a gyerekek játékát. Dzsun alakítójáról, Shin Myeong-cheolról én is csak annyit tudtam kideríteni, hogy 1995-ben született, és ezen a filmen kívül csak a 2010-es A Little Pond (Egy kis tó) c. alkotásban szerepelt. Ezek szerint utána abbahagyta a színészkedést. Szerintem nagyon tehetséges volt, kifejezetten megrázó alakítást nyújtott.
A kislányt alakító Joo Da-young szintén 1995-ben született, ő azóta is színészkedik. Számomra emlékezetes volt a 2016-os Unforgettable (Felejthetetlen) c. romantikus filmben. Két sorozatból emlékszem még rá, mindkettőben a "negatív" női főszereplők gyermekkori énjét alakította; az egyik a 2010-es Merchant Kim Man Deok (Kim Man-deok, a dicséretre méltó kereskedő), a másik a 2012-es Feast of the Gods (Istenek lakomája). A palota ékkövét már olyan régen láttam, hogy bevallom; nem emlékszem rá. Ez volt amúgy az első szerepe, 9 évesen játszott benne.
Nagyon köszönöm a könyvajánlókat. Pan-dji Vádiratát én is olvastam. Büszke vagyok rá, hogy 2017. nov. 30-án maga a fordító, Lengyel Miklós dedikálta nekem.
Kedves Biri, az említett filmek, sorozatok mindegyikét láttam. A kisfiúra már nem emlékeztem, de a kislányra igen. S valóban negatív szerepei voltak.
Kicsit hajtós időszak előtt állok, ezért azt tervezem,hogy ismert sorozattal folytatom. Ne kerüljek annyira a hatása alá, s bármikor abba tudjam hagyni. Ezért most újra megnézem a Palota ékkövét, ezúttal eredeti hanggal és felirattal. Így ismét fogom látni a 9 éves színészpalántát.
Köszönöm, hogy felfedezted és lefordítottad! Kíváncsian várom a nem Korea-fan, de Észak-Korea iránt érdeklődő kolléganőim visszajelzését, akiknek már felhívtam a figyelmét erre a filmre.
Kedves Mikaz!
Nem csodálom, hogy nem emlékszel a kisfiúra az A Little Pond c. filmből, mert abban meglehetősen sokan játszottak, nem is igazán voltak benne főszereplők. Klassz lehet újranézni A palota ékkövét.
Köszönöm, hogy ajánlod az Észak-Korea iránt érdeklődő kollégáidnak a Crossing c. filmet. Én is kíváncsi vagyok, hogy mit fognak hozzá szólni.
Vittem a feliratot. Köszönöm szépen
Nagyon szívesen. :)
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.